A királykisasszony meztelen testét mutatja a kondás fiúnak. Ugyanez a szegény legény később lenyúzza a bőrt a lovak lábáról. A királykisasszony jegyei című magyar népmese megfilmesített változatának néhány jelenete felháborította a románokat. A román Audiovizuális Tanács rásütötte a bélyeget: ez az animációs film pajzán és állatkínzó. A tanács figyelmeztette a Minimax televíziós mesecsatorna bukaresti képviseletét: a Magyar népmeséket csak este 22 óra után sugározhatja.

- Az erőszak és a pajzánkodás ősi, emberi vonás. A magyar népmesékben megjelennek ezek az elemek, ám ezekre szükségük van a gyerekeknek. A sztereotipizált hősökkel, mint a szegény legény vagy a királylány a kicsik azonosulnak, így tudják feldolgozni szorongásaikat, melyeket a külvilág ingerei okoznak - magyarázza Ranschburg Jenő pszichológus. - Ha a legkisebb fiú elnyeri jutalmát, győzelmét egy ötéves gyerek saját sikerének könyveli el - teszi hozzá.

Ha a piros pacsirta bereppen a képernyőre, és népi motívumokkal hálózza be a vásznat, majd felcsendül a jól ismert Kaláka-dallam, mindannyian tudjuk: a Magyar népmesék egyik epizódja következik. A magyar népmeséktől sokat kaptunk: az emberiség fontos kérdéseire adnak választ, közérthető nyelven. Okítanak, nem is akárhogyan. Olyanok, akár egy példabeszéd. A kisebbeket felkészítik bizonyos élethelyzetekre, de a felnőtteknek is iránymutatást adnak.

- Ám nem mindegy, hogy mindez milyen közegben hangzik el. A templom falai között nem mondhatok pajzán történeteket. Egy lakodalomban viszont, az ifjú pár tiszteletére igen - mondja Berecz András, mesélő, aki fellép a magyar népmese napján is. A programsorozatot, a jeles dátum, azaz Benedek Elek születésnapja előtt, szeptember 26-án az Országos Széchényi Könyvtárban tartják, ahol az érdeklődők meghallgathatják többek között Benedek Elek dédunokáját, Benedek Katalint, valamint Szőnyi Magdolnát, aki Létünk rejtjelei a mese nyelvén címmel tart előadást.

A magyar népmesék a magyar népművészet egész szimbólumrendszerét elénk tárják: a tulipán gyakran megjelenik (olykor a királylányok "csúnyáját" elfedve), a napjel (mely néha a királylányok kebleit takarja) a természet erőit, a melegséget és az életerőt jelképezi. Ezekben a történetekben elengedhetetlen "kellék" a gránátalma, mely a termékenységet szimbolizálja.

A magyar népmeséket nevezhetjük persze pajzánnak és agresszívnek, viszont akik ezt állítják, azok sarkítanak: oly erősen, hogy a népművészet és mesevilág "égig érő fájának" egyik fontos ágát metszik le.

Ha nem a legfontosabbat.