Na, ez most mitől alternatív? Ez volt a legtöbbet feltett kérdés például a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Kasimir és Karoline című előadása vagy a budapesti Örkény Színház Mizantrópja láttán. Vagy Tasnádi István (szerző és rendező) Fédra Fitnesse, az alternatív, mert egy menő konditeremben, kisszámú közönség előtt játszik egy fiatalokból álló társulat olyan színészegyéniségekkel közösen, mint Csákányi Eszter vagy Scherer Péter? Mitől kerülhetnek ezek az előadások egyazon programba egy olyan fesztiválon, amelynek nevében ott szerepel a megkülönböztető jelző: alternatív?

Karsai György válogató válasza sommás: a vitának arról kellene folynia, hogy mitől jók vagy rosszak az előadások - függetlenül attól, hogy azok milyen formában és financiális körülmények között jönnek létre, és hogy hol adják azokat elő. Kijelentette: nem döntött volna másképpen akkor sem, ha a megtekintett 149 előadás közül a POSZT-ra kellett volna válogatnia.

Bizonyára Karsai válogatása is indokolta, hogy a szervezők (a Befogadó Színházak Társulása és a Független Színházak Szövetsége) szakmai beszélgetést kezdeményezzen a szemle végén arról, hogy mi is az alternativitás. Sokféle válasz született. Gulyás Gábor filozófus, a debreceni MODEM igazgatója szerint mára a fogalom kiüresedett, mert nincs olyan hatalom és hivatalos esztétikai irány, amellyel szemben kellene fogalmazniuk a művészeknek. Hozzátette: ma az új utak keresésével, az intézményi keretek feszegetésével együtt mindenki ugyanannak a mátrixnak a része.

Szalai-Szabó István, a budapesti Sirály vezetője, a jövő évi válogató szerint, amíg nincs újrafogalmazva a színházak viszonya azzal a közösséggel, amelynek a szolgáltatást nyújtják, addig az alternativitás meghatározása is várat magára. Véleménye szerint az elmélyült formai és tartalmi keresés, a kor kérdéseivel való szembenézés mellett az lehet a megkülönböztető jegy, hogy az alternatívok - akiket függetlennek is nevezhetünk -, nem a garantált sikerre ügyelve dolgoznak.

Nánay István kritikus, a magyar alternatív színház történetének kiváló ismerője úgy fogalmazott: aki alternatív, mindig valami ellenében dolgozik, és a döntően szórakoztató jellegű mai színházi kínálatot látva az efféle törekvéseknek jelenleg is van létjogosultsága. Csizmadia Tibor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója, a Magyar Színházi Társaság elnöke Nádas Péter írót idézte, aki addig dolgozik napi egy oldalnyi kéziraton, amíg meg nem lepi saját magát. A direktor úgy véli: ha egy kőszínház is ezt az alkotói módszert követi, akkor lényegében nincs értelme az alternatív, nem alternatív megkülönböztetésének.

- Az alternatív jelző a mostani piaci és társadalmi viszonyok között alkalmatlan a színházi törekvések pozicionálásra - jelentette ki Gáspár Máté. A hazai (alternatív) színházi szcéna kevés külföldön is sikeres társaságának, a Krétakörnek az ügyvezető igazgatója szerint a vita lényegében strukturális, pontosabban finanszírozási kérdés: ki milyen jogon férhet hozzá az adóforintokból származó támogatásokhoz? Nánay István ehhez hozzátette: a struktúrába való beemelés azzal a veszéllyel jár, hogy az alternatív törekvések létjogosultságát - tudatosan vagy anélkül - maga a struktúra kérdőjelezi meg.

Szimbolikusnak is tekinthető Hartyándi Jenő egyetlen megszólalása a vitának szánt, ám mindinkább az egymás mellett elbeszéléssé (hallgatássá) laposodott találkozón. A Mediawave igazgatója arra a furcsa helyzetre hívta fel a figyelmet, hogy míg ma erre a fesztiválra nálunk az alternatív címkét ragasztják, kínálatuk tőlünk nyugatra maga a fősodor. A mainstream...

A szemle 400 ezer forintos fődíját Tamási Zoltán, a Stúdió K Hű, de messze van Petuski című előadásának írója, rendezője és főszereplője kapta. További díjazottak: Kárpáti Péter író-rendező és csapata (Szörprájzparti - HOPPart Társulat, Városi Színház/Sirály, tatabányai Jászai Mari Színház); Philipp György (Ira (düh) - Ágens Társulat); Tárnok Marica (Szatír - Gergye Krisztián Társulat); Ladányi Andrea és Borlai Gergő BL című előadása; Németh Ilona és Bodor Katalin bábkészítők (Rettentő görög vitéz - Stúdió K). Összesen 1,2 millió forint volt a kiosztott díjak összege. A szakmai zsűri tagja volt Forgách András író, Gáspár Máté, a Krétakör ügyvezető igazgatója és Kőrösi Zoltán dramaturg-író.