A Parlament kétszer épült fel: egyszer a XIX-XX. század fordulóján, majd másodszor 1929-től napjainkig, amikor is szinte egyhuzamban zajlottak a kőcserék. Az Országházhoz eredetileg sok puha mészkövet használtak, sóskútit, besztercebányait is, ami nem nagyon bírta az idő próbáját: a kiálló részeken málladozni kezdett. De pusztította a nemzet palotáját a háború is, a Duna felől az egyik tornyát lelőtték, és sok sebet kaptak a falak. Ezeket egy gyorsjavítással az újjáépítéskor tették rendbe, majd következtek a generális felújítások a Kossuth tér felőli homlokzatokon, a kupola támívein. Az elmállott díszek, s főleg a királyszobrok egy részét ekkor szedték le és kezdték újrafaragni. A nyolcvanas évek végén aztán lehullott egy kőelem a Duna felőli homlokzatról, s beszakítva a tetőt, a padlásra zuhant. Figyelmeztető jel volt, hogy nem várhatnak tovább ennek az oldalnak a renoválásával sem.

A 265 méter hosszú (de beugrásaival a 300 métert is elérő), finoman csipkézett dunai homlokzatnak 1988-ban kezdődött a felújítása - tudjuk meg Lukács Józseftől, az Országgyűlés Hivatalának műszaki igazgatóhelyettesétől -, s tartott mindmáig. Több mint húsz éven át szinte mindig állványzat borította valamelyik szakaszát. Ennek most vége: szerdán eltávolítják az utolsó állványdarabot is a falakról.

Hét ütemben zajlott a felújítás. Kezdték a Parlament középtagjának északi tornyával, majd folytatták az épület északi végével, aztán a középtag déli tornyával, a toronyközzel, majd következtek az északi árkádok, a déli árkádok és végül a déli épületvég. Ez az utolsó felújítási szakasz 2005-ben indult.

A munka a húsz év alatt több mint húszezer építőkövet érintett: bő nyolcvan százalékát ki kellett cserélni keményebb, süttői mészkőre. Csak a védett helyeken, a két torony közötti vadászerkély belsejében, és az árkádok belső falán nem történt kőcsere. Meg is látszik a színén, mert az eredeti kő sárgásabb.

A Parlament falát úgy képzelhetjük el - magyarázza Lukács úr -, hogy egy körülbelül egy méter vastag téglafalazat van beburkolva hol 16, hol meg 32 centiméter vastag mészkő- tömbökkel. Annak idején ez a külső kőburkolat és a belső téglamag együtt épült soronként: felraktak egy sor követ, majd mögötte szintig a téglafalat. Minden egyes rétegre, azaz minden kősorra külön tervrajz készült. Bizonyos épületrészek azonban teljes egészében kőből vannak, például a tornyok süvegei. Ezeket most vissza kellett bontani a főpárkányig, s új kőből újrafaragva újrarakni.

Külön története van a Duna-parti tornyokon őrködő két rézvitéznek. Egyikük (a déli tornyon álló) a háború áldozata lett, de az újjáépítéskor másolattal pótolták. A nyolcvanas évekre azonban tartószerkezete annyira korrodálódott, hogy le kellett szedni, csakúgy, mint a párját az északi toronyról. Újraalkotásukra pályázatot írtak ki, melyet a főként sportszobrairól ismert Mihály Gábor négyfős csapata nyert meg. A kész darabok egyike ideiglenesen a közeli Néprajzi Múzeumban volt felállítva. Most az eredetiek egyike látható testközelből az Országház déli árkádjai alatt.

Hasonló a királyszobrok története is. Azok az eredeti darabok, amelyeket a nyolcvanas évektől kezdve szedtek le másolásra, most szintén a déli árkád alá kerültek, ott alakítottak ki belőlük egy királygalériát. Újrafaragott másolataik pedig sokáig az északi árkád alatt sorakoztak, várva, hogy szolgálati helyükre kerülhessenek.

A két évtizedre nyúlt felújítás legnagyobb részét a Reneszánsz Rt. végezte, s annak jogelődje, a Kőfaragó Vállalat, de részt kapott benne az Architecton Rt. is. További cégek munkálkodtak a dunai támfal alapjainak megerősítésében.

A felújítás teljes költsége számszerűen körülbelül 11 milliárd forint volt. Reálértéken, azaz a pénz mai értékét tekintve a költségek úgy 20 milliárdot tehettek ki.

És akkor most kész? - teszszük fel a kérdést. A válasz: nem. Még hátravan a két "bütü", vagyis az Országház északi és déli végfala. Ha azzal kész leszünk - mondja Lukács úr -, akkor már csak a városi oldalon maradnak javítani való kisebb szakaszok, s akkor az utánunk következőknek legalább száz évig már csak a szükséges rendszeres karbantartásokat kell elvégezniük.