Szenzációszámba ment 2005 nyarán, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és az akkori kulturális miniszter, Bozóki András bejelentették: az állam a könnyűzene támogatására programot indít PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) néven. Ekkor több százmillió forintot kapott a könnyűzenei szakma ifjúsági klubok felújítására, kezdő zenekarokat is bemutató vidéki klubkoncertsorozatok megrendezésére, lemezkiadásra, tehetségkutató versenyekre, demokészítésre, továbbá arra, hogy magyar könnyűzenével foglalkozó rádiós műsorok készüljenek.

Létrehozták a Magyar Zenei Exportirodát, amelynek feladatául a magyar zene külföldi bemutatkozásának elősegítését tűzték ki. A program kisebb-nagyobb döccenőkkel azóta is folyik, legutóbb debütlemez megjelentetésére, tehetségkutatásra és klubkoncertre osztottak szét 85 millió forintot.

- Hatalmas lépés volt a PANKKK, különösen azért, mert itthon ekkor ismerték el hivatalosan először, hogy a könnyűzene is a kultúra része - mondja Czutor Zoltán, a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének (SZERZŐK) elnöke.

Az azóta eltelt néhány évben több kezdeményezés is indult azért, hogy a magyar szerzemények minél nagyobb számban jussanak el a hallgatókhoz. Például a Jazzy Rádió már több alkalommal hirdetett dalversenyt, amelyekre csakis új magyar dzsesszművekkel lehetett pályázni. A Petőfi Rádió két éve szinte csak új, friss hazai zenéket játszik, "ténykedése" nyomán több előadónak sikerült szert tennie kisebb-nagyobb ismertségre.

A tavaly megalakult SZERZŐK pedig egyik legfontosabb céljának tartja, hogy a most készülő új médiatörvényben írják elő: legalább 40 százalékban magyar zenét játsszanak a rádiók. A tervezetbe végül 33 százalékot sikerült belobbizni (de a két legnagyobb országos kereskedelmi frekvenciára kiírt új pályázati anyagban már csak 25 százalék szerepel).

A szervezet szerint a 40 százalékos kvótára nagy szükség lenne. Ugyanis igény van a magyar dalokra, hiszen minden olyan esetben, amikor a zene pénzbe kerül (CD-eladások, koncertek, internetes letöltések), ötven százalékban hazai dalokért fizetnek a vásárlók, a rádiókban elhangzó zenéknek azonban csak 20 százaléka magyar. (Van olyan kereskedelmi adó, ahol csak a műsoridő 1-2 százalékában szólnak hazai zenék).

Czutor szerint óriási a média felelőssége ezen a téren, hiszen nem várható el minden egyes embertől, hogy folyamatosan kutassa és meghallgassa a zenei újdonságokat. Egy rádió vagy egy zenei televízió szerkesztőjének viszont munkaköri kötelessége, hogy minél több új dalt bogarásszon végig, majd válassza ki azt az évi néhány tucatot, amelyek szerinte érdemesek arra, hogy a nagyközönség is megismerje őket.

Az elnök szerint, ha az elmúlt évek biztató kezdeményezései folytatódnak, öt-tíz év múlva a magyar könnyűzene elérheti a hetvenes évek szintjét, amikor a magyar zene világszínvonalú volt. - De ehhez az kell, hogy tegyünk a magyar könnyűzenéért. Ha mi nem vigyázunk a saját zenekultúránkra, akkor senki sem fog.

Ezért kell meghozni a kedvet a zenéléshez - amire az utóbbi tizenöt évben az ének-zene okatatásunk már nem volt alkalmas -, majd meg kell adni a lehetőséget a bemutatkozásra, majd versenyhelyzetet kell teremteni, hogy csak a legjobbak maradjanak fenn a rostán. Őket pedig minden lehetséges módon támogatni kell, mert ha egy ifjú tehetség azt tapasztalja, hogy hiába tesz le valamit az asztalra, két-három év alatt sem jut el sehova, akkor visszafogja a kreativitását - figyelmeztet Czutor.

Elsősorban kedvcsinálónak szánják A magyar dal napját is, amelyet idén először rendeznek meg Presser Gábor eredeti ötletének megfelelően. Vasárnap az ország több mint húsz helyszínén egész nap magyar zene szól majd. Nem titkolt céljuk, hogy minél több új tehetség kapjon bemutatkozási lehetőséget, ezért több helyszínen játsszanak helyi, még kevéssé ismert zenekarok, előadók.

Vasárnap délelőttől késő éjszakáig koncertek, zenés programok lesznek többek között a komáromi Monostori Erődben, a zalaegerszegi Griff Bábszínházban, az egri Eszterházy téren, a kecskeméti Szabadidő Központban, a győri Dunakapu téren, a békéscsaba Jókai Színházban, a dunaújvárosi Városháza téren, valamint Budapest több pontján, például a Feneketlen tónál, a Klubrádió udvarán, a Zeneakadémián. A részletes program a magyardalnapja.hu oldalon olvasható.