Jelölőbizottság tesz javaslatot az MMK kuratóriumának elnökére, tagjaira. Az előterjesztés október végére, november elejére várható - tudtuk meg Szomjas György rendezőtől, a filmművészszövetség főtitkárától. Lapunk értesülése szerint több név is fölmerült a "főkurátori" - elnöki - posztra, miután a jelenlegi vezető, Grunwalsky Ferenc rendező-operatőr nem jelölteti magát. Filmszakmai berkekben lehetséges jelöltnek tartják Tarr Béla rendező-producert; Muhi András producert, az Inforg Stúdió vezetőjét; Tolvaly Ferencet, a TV2 korábbi igazgatóját; Simó Györgyöt, a leköszönő kuratórium tagját; Kőrösi Zoltán írót, a Litera irodalmi portál főszerkesztőjét, korábbi játékfilmes kurátort vagy Sára Sándor rendezőt, a Duna TV volt elnökét. Közülük ketten - Tarr és Muhi - írásban is megfogalmazták elképzeléseiket.

Tarr a csökkenő állami támogatás miatt a forrásbővítést hangsúlyozza. Fölveti "mozijegyadó" bevezetését és a kudarcot vallott "internetadó" újragondolását. Javasolja a filmgyártók, forgalmazók bevétele és a kereskedelmi tévéreklám-bevétel egy részének átcsoportosítását. Olcsón hitelező "kultúrbank" fölállítását kezdeményezi a filmgyártásból milliárdos kamatösszeget kivonó kereskedelmi bankok helyett. Nem mellesleg: az MMK teljes gazdasági-szervezeti átvilágítását tartja szükségesnek, szervezeti reformok megalapozására. Muhi szélesebb beleszólást engedne a közalapítvány döntéseibe, valamennyi filmes műfaj fejlődését segítő új stratégia kialakítását kezdeményezi, és megreformálná a filmterjesztés támogatását.

- A reformjavaslatok többsége már korábban is fölmerült. Azok irányával a szakma nagy része egyetért, a megvalósíthatóság már kérdésesebb. A kuratórium elnöki posztjára sok jelölt neve merült föl, én legalább húszat hallottam - reagál Szomjas György. Mint említi, a jelölőbizottság szűkíti a kört, az új kurátorok személyében teljes egyetértésre kell jutniuk az alapítóknak, köztük a kulturális tárcának. Arra az esetre, ha ez mégsem sikerülne, és a jelenlegi grémium maradna hivatalban, megjegyzi: a döntésképtelenség rossz fényt vetne a filmesekre, bízik benne, hogy sikerül megoldást találni. Annál is inkább, mert a szükséges reformokat csak egy új garnitúrával látja megvalósíthatónak.

Fölvetettük, a jövőre fölálló, vélhetően Fidesz-kormány nem biztos, hogy ugyanúgy támogatja majd az MMK-t, mint a leköszönő tette. Szomjas György szerint ez elvileg nem kizárt, de "nekünk a közalapítványhoz mint zászlóhoz, mint az önigazgatás modelljéhez ragaszkodnunk kell, és ehhez a szakma 99 százaléka fölsorakozik". A főtitkár hozzáfűzi, az MMK kuratóriumai sokszínűek, "népfrontos" jellegűek, így mindegyik kormánnyal lehetséges a korrekt együttműködés.

A Fidesz álláspontjáról Halász János, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke kérdésünkre megjegyzi: - Remélem, nem pozícióharcok, hanem azok a problémák foglalkoztatják most a filmeseket, amelyek az utóbbi években merültek föl az MMK működésével kapcsolatban állami számvevőszéki vizsgálatok nyomán, és amelyeket a parlamentben is fölvetettünk - mondja, majd hozzáteszi: szeretné, ha mindenekelőtt megnyugtató megoldásokat találna ezekre a filmszakma.

Kérdés, a Fidesz számára milyen megoldás számít majd "megnyugtatónak".

Annak ellenére, hogy 2004-től összesen 19,4 milliárd forinttal segítették a vállalatok új filmek létrejöttét, a hazai filmbefektetések mértéke messze elmarad a várakozásoktól - hangzott el a Concorde FilmAlap és az Erst & Young első magyar filmfinanszírozási konferenciáján. Idén eddig hárommilliárdos támogatás folyt be, amelynek egyharmada a Concorde révén jutott el a filmesekhez. A FilmAlap összekötő, közvetítő a filmgyártók és a vállalatok között. Bár az alap igazgatója, Szombati András szerint a vállalati támogatások révén a hazai filmgyártás húzóágazattá válhat, de a cégek még nem ismerik eléggé e számukra kedvező befektetési formát. A törvény szerint a társasági adó 70 százalékáig adható filmtámogatás, a teljes összeget leírhatják az adóalapból, majd a fizetendő adóból is. Így a társaságiadó-kulcs mértékével (16 százalék) azonos hozamot, jövőre már 19 százalékot lehet elérni. Az üzleti filmtámogatás állami ösztönzésében Magyarország néhány éve a régió élére került. Tavaly történt megtorpanás, mert elhúzódott a magyar filmjog uniós harmonizációjával kapcsolatos vita.