Az elemzés bázisát a Kultúrafinanszírozás magyarországi gyakorlata című kutatás adja, melyet a Nemzeti Kulturális Alap megbízásából a Tárki Zrt., a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt., valamint a Szonda Ipsos készített 2008-ban.

A kulturális területek között a filmes szakma sikertörténetnek tekinthető, hiszen a kilencvenes évek hanyatlása után 2004-től az új filmtörvény a filmszakma számára jelentős többletforrásokat teremtett, s így a magyar filmgyártásnak is új lendületet adott. Magyarországon a filmgyártással, a -forgalmazással és a mozilátogatások számának alakulásával kapcsolatos adatok többségét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Filmiroda kapja meg. A filmiroda minden magyar, illetve magyar részvételű, támogatás igénybevételével készülő produkciót nyilvántartásba vesz.

A filmiroda által kiadott támogatási igazolások alapján a becsült, hazai filmgyártásra fordított összeg 2004-től 2007-ig több mint nyolcszorosára nőtt, majd az elmúlt évben ezt jelentős visszaesés követte.

A Magyarországon készülő filmek száma egészen 2007-ig szintén dinamikusan növekedett (86-ról 381-re). Ezt 2008-ban közel 20 százalékos visszaesés követte, de a nyilvántartásba vett filmek száma az elmúlt évben még így is meghaladta a háromszázat.

A bérmunkában Magyarországon gyártott filmek száma az elmúlt öt évben az ötszörösére nőtt (tavaly a duplájára emelkedett), vagyis folyamatosan nő az igény az országon belüli filmkészítésre.

A ténylegesen megvalósult (bemutatásra kerülő) filmekről csak különböző helyekről származó részstatisztikák segítségével tudunk áttekintést adni. A filmiroda adatai szerint az utóbbi három évben a bemutatott magyar játékfilmek száma is megduplázódott; 2005-ben 19 alkotás, 2006-ban 27, 2007-ben pedig 44 film került a nézők elé.