Galileo Galilei négyszáz évvel ezelőtt mutatta be a firenzei vezetők előtt távcsövét. Ha minden igaz, ez az eszköz ma Firenzében látható. A harmincszoros nagyítású, két lencséből kimunkált távcső képalkotása bizony elég pocsék. És mégis, ilyen elképesztően egyszerű eszköz segítségével fedezte fel Galilei a Hold hegyeit, a Vénusz fázisváltozásait, a napfoltokat, felismerte, hogy a Tejút csillagok sokaságából áll, és hogy a Fiastyúkban több csillagot lehet távcsővel megszámolni, mint szabad szemmel.

Amint az általában lenni szokott, természetesen Galilei kortársai is folytattak csillagászati megfigyeléseket, azonban Galilei volt az, aki a leghatásosabban kommunikálta a távcsőben látottakat. Ha lehet mondani, korának tudományos celebje volt, de ez sem védte meg a támadásoktól. Akkoriban nehezen emészthető gondolatnak számított, hogy a világ nem Föld-középpontú. A négyszáz évvel ezelőtti attrakció máig tartó hatása: 2009 a csillagászat nemzetközi éve lett, amelyet a városligeti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Földön innen, Földön túl, Galileitől az űrtávcsőig című kiállítással ünnepel.

Különféle távcsövek sorakoznak az egyik oldalon, meg okulárék, napórák. Van ott eszköz, amelynek a nevét se kiejteni, se leírni nem könnyű - armilláris szféra -, mégis olyan hasznos tájékozódási eszköz volt évszázadokkal ezelőtt, hogy a portugál nemzeti zászlóra is rákerült. Terjedelmes műszer illusztrálja a fekete lyukak működését, megtapintható a mintegy ötvenezer évvel ezelőtt a Földre pottyant vasmeteorit - az Arizonában talált Canyon Diablo - egy darabja. (Van holdkőzetdarabka is, de azt nem lehet tapogatni.) Vitrinbe került a NASA-tól kapott holdautómakett. Megtudhatjuk, hogy mikor melyik bolygó látható szabad szemmel az éjszakai égbolton, és mi lesz mondjuk száz év múlva. Shakespeare-t már említettük, de azt még nem, hogy a Holdon tizenöt magyarról neveztek el krátert, illetve 84 magyar vonatkozású kisbolygót tartanak nyilván. Megnézhetjük a Hubble-űrteleszkóp száz leghíresebb felvételét és még sok egyebet a kiállítást megálmodó Szabó Attila repülőmérnöknek és B. Varga Judit muzeológusnak, az intézmény főigazgató-helyettesének köszönhetően.

De miért éppen itt rendezték meg ezt a kiállítást? B. Varga Judit válasza: a közlekedési és a műszaki múzeum összeolvadásával, integrálódásával létrejött Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum e bemutatóval bizonyítja, hogy a két, korábban önállóan létező terület összetartozik. Mert a mérnöki fejlesztések, tudományos eredmények a mindennapi életünk részei. A holdautón alkalmazott megoldások ma már a földi autókon is megjelennek.

A múzeum épületében mérföldkőnek számít a kiállítás, hiszen most először jelent meg hivatalosan is a műszaki szekció. A térnyerés folytatódhat, de csak módjával, mert nem a közlekedés kiebrudalása, hanem egy új koncepciójú múzeum létrehozása a cél. B. Varga Judit - aki a másik főigazgató-helyettes, Kaján Imre mellett szintén indul a most kiírt főigazgatói pályázaton - a hagyományok megtartása mellett nyitni szeretne a tudósok és a nagyközönség felé is. A legújabb kutatási eredmények - például nanotechnológia, géntechnológia - bemutatására is szeretne odafigyelni. Ügyelni a világtrendekre, behozni a haladó és korszerű megoldásokat. Külföldre is eladható kiállítások szerepelnek a tervei között, illetve súlyt helyezne arra, hogy az intézmény visszakerüljön a szakma nemzetközi vérkeringésébe. Integrált gyűjtést szeretne, és nagy szerepet szán a Lágymányoson lévő Műszaki Tanulmánytár és Raktárnak. Az utóbbiban ma is népszerűek a "kismérnökképző" foglalkozások, ahol kisiskolások ismerkedhetnek meg a mérnöki munka alapjaival. B. Varga Judit oldani szeretné az egyébként komoly témákat - akár mindennapi példákkal, irodalmi, néprajzi utalásokkal.