Különleges körülmények között kezdhetik meg a tanulást a XIII. kerületi Pannónia Általános Iskola tanulói: az önkormányzat két és fél milliárd forintért teljesen felújíttatta az egykor Schulek János műegyetemi tanár tervei alapján rövid idő alatt, 1910-11 között felépített, műemléki védettséget élvező tanodát. A Pannóniát a XXI. század technikájával és taneszközeivel szerelték fel, s egy kétszintes - egyszerre négy osztályt is kiszolgáló - tornacsarnokkal bővítették. Úgy, hogy a csaknem tízezer négyzetméter alapterületű iskola architektúráját eredeti szépségében megőrizve állították helyre.

A hatszintes épület több szempontból is érdekes, falai közt tanult például Papp
László és Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok, emellett az iskola - igaz, nem példa nélküli - izgalmas "darabja" az a két, ma is eredeti állapotában található falkép, melyet egy emléktábla alapján 1931-ben és 1933-ban festett a folyosó falára három tanító: Csikász István, Major József és Ulrich Zoltán, valamint Kiss Imre tanár. Ám a két Székely Bertalan-képutánzaton, az Egri nőkön és a Zrínyi Miklós kirohanásán csupán Major József neve látható. Mivel érdeklődésünkre ezekről az alkotásokról korabeli fényképekre vagy dokumentumokra sem az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben, sem az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban nem bukkantak rá, csak következtetni lehet, hogy az iskola falai több hasonlót is rejthetnek, jóllehet, ilyesmire a mostani felújítás során sem bukkantak.

Az OPKM múzeumi igazgatóhelyettese, Munkácsy Gyula általánosságban elmondta, iskolafreskókról készült fotókat leginkább az 1910-es évekből őriznek. Tény ugyanakkor, hogy Trianon után felerősödött a nemzeti összetartozás érzése, ami az iskolákban is megjelent. A tanintézetek például a húszas évektől kezdték felvenni a nagy elődök nevét, például Aranyét, Toldiét, Széchenyiét. Az érzés az egészen apró dolgoktól a legnagyobbakig sok mindenben manifesztálódott: a piros-fehér-zöld trikolór íróceruzától az iskolai sapkaviseleten át a szóban forgó falfreskóig. Ezt igazolja a történelmi témaválasztás is, s hogy az általános iskolai tanítók neve mellett egy - a hatalmas tömbben ott lévő polgári fiúiskolában oktató - tanár neve is felbukkan az alkotók között.

A múlt század elején a közoktatás fejlesztésére Bárczy István főpolgármester javaslatára indult nagyszabású építkezés Budapesten. A Pannónia megvalósítására ugyan keveset, 873 000 koronát biztosítottak (s végül ennek többszörösét költötték), ezzel mégis szerencsésnek bizonyult: az 1909 és 1912 között tervezett kilencven iskola közül mindössze ötvenöt épült meg. Az első tanítási év 1911 szeptemberében indult a lányok és a fiúk elkülönítésével 40 tan- s két tornateremben. Az idei tanévet hatszáz diákkal megkezdő Pannóniában 800 tanuló is kényelmesen elfér, ámde volt olyan időszak az 1970-es évek második felében, amikor csaknem ezerötszáz gyerek járt ide. A kizárólag önkormányzati forrásból korszerűsített iskolában 2009-től minden igényt kielégítő oktatás valósulhat meg akadálymentesen, modern könyvtárral, olvasóteremmel és hangstúdióval.