A Mauer Absurd (Abszurd fal) címet viselő tárlaton több mint ötven fekete-fehér fotó látható. Döntő többségük az 1961 augusztusában "született" és 1989 novemberében "ledőlt" fal nyugati oldaláról készült. Keletről tilos volt a szögesdrótokkal, elektromos jelzőrendszerrel és aknazárral "őrzött" építményt fényképezni
A Kelet-Berlint megörökítő albumon dolgozó nyugat-berlini fotós, Udo Hesse ezt 1981-ben és 1982-ben mégis megtette. Az utóbbi partizánakció során a keletnémet állambiztonság, a Stasi lecsapott Hessére. Több órán át hallgatták ki, filmjeit elkobozták. Hesse az NDK bukása után sokáig kutatott a tekercsek után, s azokat csodák csodájára két évvel ezelőtt visszakapta a Stasi-iratokat kezelő hivataltól.
- Mi, magyarok és kelet-európaiak nem látni, hanem a falon átlátni akartunk. Minél közelebb ment az ember a falhoz, annál egyértelműbbé vált annak abszurditása - mondta a berlini falomlás közelgő huszadik évfordulója alkalmából, a Német Történeti Múzeummal közösen rendezett tárlat megnyitóján Can Togay János, a CHB igazgatója.
olyan neves fotósok, mint a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak több évtizeden át dolgozó Barbara Klemm, vagy a Stern, a Die Zeit és a The New York Times által foglalkoztatott Herlinde Koelbl képei Joachim Gauckból családi emlékeket hívtak elő. Mint az egykori neves keletnémet polgárjogi aktivista és a Stasi-iratokat megőrző-feldolgozó hivatal első vezetője a megnyitón elmesélte, Rostockban élő NDK-s állampolgárként neki a Keleti-tenger volt a fal.
- Szép, de áthatolhatatlan látvány volt - tette hozzá az evangélikus lelkész, akinek gyermekei anno nehezen értették meg, hogy ők miért nem szállhatnak fel a Dániába tartó kompra. - Nézzétek, mi más emberek vagyunk, mi nem vagyunk nyugatiak - próbálta megmagyarázni a helyzetet Gauck, aki ma is tisztában van vele: ennél abszurdabb választ nehezen találhatott volna ki.
