S mégis olvassuk el a könyvet - vagy legalábbis lapozzunk bele! Remek képek igazítanak el a nyugtató hatású, aprócska odvas keltikétől a gyökerével valaha kávét pótló mezei katángon keresztül az ágvégforrázatával a skorbut ellen javallt hatalmas közönséges lucfenyőig negyedfél száz különféle növényfaj világában. A szerző - hogy megkönnyítse a dolgunkat - a virágok/levelek színe szerint csoportosította szereplőit, elmondva azt is, hogy hol és az év melyik szakaszában találkozhatunk velük a leggyakrabban. S hogy a virágjukban, a levelükben, a szárukban, a kérgükben, a gyökerükben vagy a termésükben van-e a gyógyerejük. Rövid leírást kapunk arról is, hogy miképpen használhatjuk fel őket bajainkra teaként, megszárítva, préselményként, belsőleg, külsőleg, kisebb vagy nagyobb adagokban.

A kékeslila virágú, apró vörös bogyótermésű keserédes csucsorról megtudhatjuk, hogy a másik neve ebszőlő, hogy akár kétméteresre is megnőhet, hogy a hajdani gyógyfüves emberek a szárát és fiatal hajtását egyebeken kívül krónikus hörghurut és bőrbetegségek ellen alkalmazták, ma azonban - erősen mérgező volta miatt - csak késztermékek formájában használatos, például ekcéma ellen.

Gyógyíthat és érzékcsalódást okozhat, tehát mérgezhet a burgonyafélék családjába tartozó évelő maszlagos nadragulya is. Latin nevéről - atropa belladonna - a szerző elárulja, hogy első tagja Linnétől származik, akinek ez az élet fonalát elvágó Atroposz párkáról jutott az eszébe. A második névrész pedig arra utal, hogy a középkorban hölgyek a pupillájukat tágították vele, mert úgy még csábosabbnak tudhatták magukat (bella donna = szép aszszony). A növény hatóanyagait a mai orvoslásban szemvizsgálatoknál ugyancsak pupillatágításra használják.

Végezetül: érdemes a könyvet kézbe venni azért is, mert oldalairól gyönyörűséges növénynevekkel ismerkedhetünk meg. Olyanokkal, mint a bolondító beléndek, a vérehulló fecskefű, a hagymaszagú kányazsombor, az ördögharaptafű, a királydinnye, a pompás peremizs vagy éppen a szártalan bábakalács.

M-érték, 256 oldal, 3999 forint