Allah és haladás

"Napjainkban egy harmadik totalitárius torzszülöttel nézünk szembe, ezúttal azonban nem egy országéval, nem is egy ideológiáéval, hanem egy valláséval, az iszláméval. (...) Ha túl akarjuk élni - márpedig akarjuk - ezt a fenyegetést, fontos, hogy pontosan megértsük a támadás forrását, természetét, célját - vagyis a velünk szemben álló ellenség mibenlétét - ajánlja kicsit vészjóslóan könyve összegzésében a 93 éves Bernard Lewis, aki - ahogy Rostoványi Zsolt nevezi az utószóban - a Közel-Kelet-szakértők, orientalisták "doyenje, legtekintélyesebbike". S valóban, a kiváló szerzőnek nem csak a jóslatai, a tudása is félelmetes: már 1938-ban oktatott a londoni egyetemen, egyebek között bírja az arab, a perzsa, a török, a héber, a latin, a görög és az arámi nyelveket.

Az orientalisták között iránytű, nem lehet megkerülni, hozzá kell igazodni, vagy vele szembehelyezkedni. Ezért jó, hogy 31 műve közül végre megjelent magyarul a harmadik, az iszlámról készült áttekintő, kézikönyvként is használható legutóbbi munkája.

A hihetetlenül nagy ismeretanyagot alig több mint kétszáz oldalra összesűrítő szöveg olvasása közben azonban hamar kiderül, miért nevezte Lewist Noam Chomsky "vulgár propagandistának". A hatvanas évek óta a politikai eseményeket rendszeresen kommentáló Lewist az amerikai neokonzervatívok külpolitikájának egyik szellemi megalapozójaként tartják számon. Miközben felfedi a szunniták és síiták közti különbségeket, elárulja, hogy a szabályt, miszerint a házasságtörést (nemi erőszakot) bizonyítandó négy férfinak kell tanúskodnia, eredetileg a nők védelmében hozták, tudatosítja, hogy az olaj mennyire akadályozza a fejlődést és a népképviseletet, eközben nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy kilépve a tudós szerepéből ne kommentálja az aktuálpolitikai eseményeket saját szája íze szerint.

Lewis az iszlámot homogénnek és koherensnek tekinti, amely egyedül határozza meg egy egész civilizáció minden rezdülését. Meggyőződése, hogy az iszlám állandó konfliktusban áll a kereszténységgel (valójában ő használta először a civilizációk összecsapásának tézisét, amiből aztán Samuel Huntington faragott paradigmát). Korholja az európaiakat, amiért a politikai korrektség és a multikultúra bűvöletében megadják magukat az iszlám hódításának. Az iszlám világa a középkorban messze felülmúlta a nyugat-európai "barbárokat", ám ez az idő elmúlt és az Oszmán Birodalom szétesésével a kalifátus is megszűnt. A traumát az iszlám civilizáció nem tudja feldolgozni, a "Mi romlott el?" kérdésre (mellyel Lewis külön könyvben is foglalkozik) rossz válaszokat ad. A modernizációs (liberalizációs) válságra Lewis a külső (nyugati) beavatkozást ajánlja megoldásként, mint mondja, a magukat áldozatnak érző muszlimok érdekében is.

Egyszerű, érthető nyelvet használ a könyv a bonyolult teológiai kérdések megvilágításra. Olyan alaptételeket tekint át (az állam és egyház elválaszthatatlansága, az emberi törvényalkotás elutasítása, az iszlám toleranciája más egyistenhitűek iránt, a kamat tilalma, az újdonsággal szembeni bizalmatlanság), amelyeket valóban mindenkinek ismernie kell, annak is, aki fél az iszlámtól és annak is, aki nem.

HVG, 240 oldal, 4200 forint

Kába-szentély imádkozó muzulmán zarándokokkal 2007. december 12-én
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.