A rendszerváltás jól eladható sztori

Három éve láthattuk, hogy a nagy amerikai televízió riportere a Szabadság térről tudósítja a nézőit. Akkor a pesti zavargások hírére érkezett. Most nem élőben jelentkezik majd a CNN tudósítója, szeptember 10-én mutatják be a páneurópai piknik évfordulójára készített dokumentumfilmet.

Magyarország legtöbbször csak akkor érdekli a nemzetközi médiát, ha barikádokat emelnek utcán. Augusztus végén azonban három év után ismét hazánkban járt a CNN amerikai hírtelevízió. Ezúttal azonban nem zavargásokról, hanem a rendszerváltás huszadik évfordulójáról készített riportokat és dokumentumfilmet a Frederik Pleitgen vezette stáb.

- Az a célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet az 1989-es magyarországi eseményekre, mert szerintünk nagy mértékben hozzájárultak a vasfüggöny leomlásához - mondta lapunknak Budapesten a csatorna berlini tudósítója. A páneurópai piknikről és a rendszerváltásról készített félórás dokumentumfilm mellett szeptemberben több magyar városból is jelentkeznek majd a CNN riporterei, valamint rövid tudósításokat sugároznak az ország mai helyzetéről, köztük egy interjút Bajnai Gordon miniszterelnökkel.

A szeptember 10-én a CNN International csatornán adásba kerülő dokumentumfilm a vasfüggöny leomlásáról készített, Autumn of Change (A változás ősze) című műsorsorozat, része lesz. Hasonló riport készült Lengyelországban is.

- A páneurópai piknik és a rendszerváltás története sok szempontból is izgalmas, az egész világon könnyedén eladható sztori. Lehetséges, hogy azért, mert német vagyok, de lenyűgöz, ahogyan egy kis ország kormánya és lakossága szembeszállt egy nagyhatalommal, és majdhogynem mindent kockára tett azért, hogy segítsen egy másik ország menekültjeinek. Sok ország játszott fontos szerepet játszott a vasfüggöny leomlásában, ám emiatt Magyarország kiemelkedik közülük - mondta Pleitgen. Szerinte osztrák-magyar határon történtek azért is érdekesek, mert az egész társadalomnak része volt bennük, a politikai vezetőktől az egyszerű emberekig, akik ételt-italt adtak a menekülteknek.

- A legjobb, ha az emberek maguk mondják el a történetüket - szögezi le a riporter. A dokumentumfilmben megszólalnak majd az akkor szolgálatot teljesítő határőrök és olyan német családok is, akik a páneurópai piknik során jutottak át az akkori NSZK-ba.

A 33 éves Pleitgen 2006 vége óta vezeti a csatorna berlini irodáját. Tudósított már Irakból és Afganisztánból, valamint a tavalyi grúz-orosz háborúból és a görögországi tűzvészről is. - Elsősorban technikai kérdésektől függ, például attól, ki van éppen közelebb, hogy ilyen esetben melyik tudósító utazik a helyszínre. Minden felszerelés, amely kell az élő bejelentkezéshez és szerkesztéshez, belefér egy olyan hátizsákba, amelyet fel lehet vinni egy repülőgépre. Csak egy kis áram kell, de nyolc órán át azt is tudjuk nélkülözni, addig bírják egy feltöltéssel az akkumulátorok. Ez nagyon fontos része a munkának, a CNN évekig fejlesztette - mondta Pleitgen, aki két hétig járta Irakot ilyen felszereléssel.

Az internet elterjedése és a civil újságírás megjelenése a CNN-nél is sokat változtatott a munkameneten. Kitalálták az iReport (Jelentem) című internetes oldalt és tévésműsort, amelybe bárki beküldheti saját készítésű riportját. - A kétkedők közé tartoztam, amikor bevezettük az iReportot, ma már azonban megkedveltem és használom is - mondta Pleitgen. - S hol vagyunk már az első próbálkozásoktól! Jelen vagyunk az olyan közösségi portálokon, mint a Facebook vagy a Twitter, és párbeszédet kezdtünk a nézőinkkel - folytatta.

A CNN folyamatosan figyeli is ezeket az oldalakat. - Nemrég a Twitteren olvastunk először arról, hogy lövöldözés volt egy stuttgarti iskolában. Sok tippet lehet találni a közösségi oldalakon, amelyek nyomán el lehet kezdeni kérdezősködni - mondta a riporter, aki szerint azonban fontos, hogy ez csupán egy iránymutatás, nem maga a hír. - Nem jó másodiknak lenni, de nagy bajba lehet kerülni, ha mégsem igaz, amit kiadtunk. Néha várni kell, még ha úgy tűnik is, hogy mindenki más megelőzött minket - figyelmeztetett a veszélyekre.

- A civil újságírás nagy mértékben meg fogja változtatni a szakmát, az alapelvek azonban érintetlenek maradnak. A hagyományos média elveszítette a hírek terjesztésének monopóliumát, ma már bárki bármilyen nagy közönséget elérhet - mondta a riporter, aki a New York Universityn tanulmányozta a civil újságírást. Az alapelvek, mint például a tények ellenőrzése és a tárgyilagosság változatlanok maradnak. - A sok új hang között szükség lesz a megbízható információforrásokra, amelyek eligazítják a nézőket. Ezt soha nem szabad feladni, bármekkora nyomás is nehezedik ránk akár pénzügyileg, akár azért, hogy gyorsabbak legyünk - véli.

A CNN a gazdasági válságnak sem hódolt be: amíg a legtöbb médiavállalat bezárta a tudósítói posztokat, a hírcsatorna több újat is nyitott. - Pakisztánban vagy Afganisztánban nagyon drága tudósítói posztot fenntartani, de meg kell hogy érje, mert pontosabb információkat lehet helyben szerezni, és egészen más szemmel látjuk az ottani történéseket. A nézők észreveszik és értékelik a különbséget.

Frederik Pleitgen (szemben): A legjobb, ha az emberek maguk mondják el a történetüket
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.