A British Library vezetője, Lynne Brindley szerint a gyors technológiai fejlődés következtében veszélybe került a kulturális örökség. Örökre eltűnhetnek még a családi fényképek is, ha például készítőjük meghal, és számítógépéről vagy digitális kamerájáról nem mentik ki a felvételeket. A jövő történészei így források helyett fehér foltot találnak majd a XXI. század elejéről - mondta a brit könyvtáros.

Az információvesztés egyik legbrutálisabb példája a legutóbbi amerikai elnökváltás: a Fehér Ház honlapjáról nyomtalanul eltűntek George W. Bush munkásságának dokumentumai. A 2000-es sydney-i olimpiához kapcsolódó több mint 150 honlap anyagai is a digitális süllyesztőbe kerültek volna, ha az ausztrál nemzeti könyvtár nem archiválja valamennyi oldalt. Egész nemzetek kollektív emlékezete veszhet oda, ha ilyen ütemben folytatódik a digitális adatok pusztulása - sorolta a példákat Brindley.

A tíz éve keletkezett digitális fájlok - például a kormányzat munkáját dokumentáló anyagok - jó része már olvashatatlan, mert elavult a készítéséhez használt technológia - fűzte hozzá a szakértő, aki szerint a kordokumentumok, emlékek gyűjtése és megőrzése most is a könyvtárak és archívumok feladata. Brindley szerint a könyvekhez és kéziratokhoz hasonlóan gondoskodni kell az e-mailek, honlapok, online videók, SMS-ek, fényképek, videók és digitális eszközökkel létrehozott egyéb dokumentumok védelméről - derült ki a The Daily Mail című londoni lap online kiadásában megjelent cikkből, amelyet itthon az MTI tett közzé.

A Magyar Országos Levéltár (MOL) főigazgatója osztja Brindley aggodalmait. Gecsényi Lajos példaként a honi államigazgatást említette, ahonnan évek óta sok minden elvész, mert digitálisan rögzítenek információkat - amelyeknek nincs nyomuk az irattárakban. De Gecsényi is megemlítette a különféle honlapokat, amelyek előbb-utóbb, de inkább előbb, szintén eltűnnek a semmiben - vagyis ránk ugyanúgy igaz: gyakorlatilag rögzítetlen marad jelenkorunk történelme.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) digitalizálásban amúgy élen járó Budapest gyűjteményének vezetője szintén reálisnak látja a britek által vázolt veszélyt. Sándor Tibor szerint az új helyzet új szerepkört ír elő az amúgy önazonosság-tudati válsággal birkózó könyvtárak, múzeumok, egyéb közgyűjtemények számára. A gyűjtés kiterjesztésében, az archiválás technológiájában és a szolgáltatásban (elérhetőség, visszakereshetőség) is. Sándor Tibor úgy fogalmazott: a közgyűjteményeknek teljesen újra kell gondolniuk a feladatvállalásukat e téren, s ami a legnehezebben szokott menni, az együttműködésüket és feladatmegosztásukat is. Talán ezért kardoskodik Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója valamiféle digitális kötelespéldány-rendelet mellett - jegyezte meg.

Mindezzel együtt látszik némi fény az éjszakában - mondta a MOL főigazgatója. Nagyjából három hónapja és csaknem 3 milliárd forintból elindult ugyanis egy uniós projekt az értékes digitális dokumentumok megőrzésére. Egy rendszer- (platform-)független adatbázist képzeljünk el, amely biztonságosan tárolja a száz százalékig hiteles információkat az idők végezetéig. A rendszer kidolgozását a Kopint Datorgra, a MOL-ra és Budapest Főváros Levéltárára bízta a kormány; 2011-re lesz készen.

A FSZEK, főleg a képek masterpéldányait két sorozatban, külön helyiségben elhelyezve őrzi optikai lemezeken; újabban egyet lemezen, egyet pedig külön winchesteren. Készülnek JPG-k és kicsinyített sorozatok is - mindennapi használatra. A winchestereken őrzött képfájlok eddig minden gépváltást túléltek, és eddig egyetlen formátum (régi JPG, TIF) sem vált inkompatibilissé. A CD-n megőrzöttek 1995-től máig megmaradtak, megnyílnak, viszont ma olykor előfordul, hogy olcsóbb lemezek nem írhatók. A módszer korrektnek számít, olyannak legalábbis, amely számol a veszélyekkel, de még messze nem professzionális.