A kisiskolás békéscsabai lány kilencéves volt mindöszsze, amikor jelentkezett a helyi néptánccsoportba néptáncot tanulni. Azóta a Magyar Állami Népi Együttes hivatásos táncosaként és énekeseként megfordult Európa színpadain, és hogy egyre több szólóénekesi feladatot kapott az együttesben, elment tanulni Bodza Klárához, akinél olyan éneklési technikákat sajátított el, amelyeket korábban népdalénekesként nem ismert. A Csík zenekar felkérésére eleinte saját válogatású népdalokkal lépett a közönség elé, majd fokozatosan megtanulta a zenekar repertoárját, amelybe a hagyományos népzene mellett olykor bekerült egy-egy blues stílusban eljátszott cigánytánc.

Majorosi Marianna

- Nagyon inspirált minket, hogy mindnyájan nyitottak vagyunk más zenei stílusokra is, de valójában akkor kaptunk lendületet, amikor Lovasi Andrásnak, a Kispál és a Borz vezetőjének megtetszett egy dalunk, és saját zenekarukkal eljátszották. Aztán jött az ötlet, mi lenne, ha mi is eljátszanánk tőlük egy számot a mi hangszereinken, a mi stílusunkban - mondja.

A koncerteken mindenütt zajos sikert hoznak a "megnépzenésített" rockdalok, amelyeket gyakran a szerzővel közösen adnak elő, de mint az énekesnő fogalmaz, ezt a stílust egyelőre még csak "kóstolgatják", keresik a világzenei műfajban a helyüket. A Kispál és a Borz-, a Tankcsapda- és a Quimby-feldolgozások mellett saját dalok is készülnek: most zenét írnak Lackfi János verseire. Azóta, hogy feldolgozásokat is játszanak, elmaradhatatlan szereplőjévé váltak a hazai fesztiváloknak. Állandó fellépők a Szigeten, amíg létezett, játszottak a Művészetek Völgyében, de ők vitték ki és mutatták be a magyar népzenét a sydney-i olimpián.

- Rengeteg olyan ember kerül így kapcsolatba a népzenével, aki egyébként soha nem foglalkozott volna vele. Amikor először próbálkoztunk új stílusokkal, leginkább attól tartottunk, hogyan fogadja majd a mi szűkebb közönségünk ezt a kikacsintást. A táncházasok elég zárt közösségeket alkotnak, de szerencsére sok köztük a fiatal, akik fogékonyak más zenei stílusokra - ők voltak az első befogadói a stílusváltásnak. Mostanában az ország sok-sok táncegyüttesében készülnek tánckoreográfiák az alternatív zenét játszó Kiss Tibor Most múlik pontosan című dalára, amelyet különösen jól esik énekelnem, mert olyan gyönyörű, áradó a dallama, mint a népdalé.

Majorosi Marianna szerint egy jó feldolgozás új értelmet adhat egy dalnak, így történhetett, hogy a Csillag és fecske című Kispál-nóta népzenei átirata ezen a nyáron irigylésre méltón hosszú ideig vezette a rádiós toplistákat. Az énekesnő mégis azt tartja legnagyobb sikerüknek, hogy koncertjeiken újra átélhetővé teszik a népzenét. Ezért kerülnek be a feldolgozásaikba is eredeti népzenei betétek, amelyekre az egyre szélesebb és színesebb, igencsak szerteágazó zenei ízlésvilágú rajongótábor ugyanúgy táncol, ugrál, tombol, mint a rockosabb részeknél.

- Sokféle csalafintasággal, de mégis mindenütt a népzenét szeretnénk népszerűsíteni. Hiszen a népdalok is érzelmekről, szerelemről, bánatról, elválásról szólnak, ugyanúgy, mint a mostaniak, csak olyan dalszövegeket kell válogatni, amelyek a mai világra is illenek. A legtöbb embernek nem mondana semmit, ha mondjuk az aratásról énekelnénk, mert nem ismeri az ezzel kapcsolatos eszközöket, szokásokat - mondja, majd hozzáteszi: a "csíkre" hangszerelt műdalok éneklésekor is - noha ezeknek más a dallamviláguk - a természetes hangvételre törekszik. Ilyenkor sem gondolkodik másképp. Ugyanúgy improvizál, mint amikor népdalt énekel.