A legnagyobb költségvetéssel az összművészeti, a könynyűzenei és a színházi fesztiválok rendelkeznek. Az összművészeti rendezvényeknek több mint a fele 10 milliós vagy ennél alacsonyabb költségvetéssel bír, miközben egynegyedük teljes büdzséje a 30 millió forintot is meghaladja. A népművészeti fesztiválok - a maguk hárommilliós összforrásával - a legolcsóbbaknak számítanak.

A pénzforrások vizsgálatakor az derült ki, hogy nem minden forráslehetőséggel élnek egységesen (vagy tudnak élni) a fesztiválok, illetve a forrásrészesedések is nagyon eltérőek az egyes rendezvények között.

Az NKA kutatása szerint a megkérdezett fesztiválok költségvetésének közel 35 százalékát fedezte saját bevétel, amely elsősorban jegyértékesítés, bérleti díj révén képződik. A saját forrás mellett a legtöbb fesztivál önkormányzati forrással rendelkezik (78 százalék), amelyek a teljes költségvetésük 40 százalékát teszik ki. Szponzori támogatásból 60 százalékuk részesül - ez a teljes költségvetésük negyede.

Legtöbb szponzora a könynyedebb szórakozást nyújtó, azaz a gasztronómiai, a bor, és egyéb fieszta jellegű fesztiváloknak, az 5-10 milliónál nagyobb teljes költségvetésből gazdálkodó fesztiváloknak, valamint a kétezer főnél többet, de különösen a legalább tízezer főt vonzó fesztiváloknak van. Központi, állami támogatással a megkérdezett fesztiválok 35 százaléka rendelkezik, ez a teljes költségvetés 27 százalékát adja. Magánadományokban csupán a fesztiválok 23 százaléka részesül. Ez az összeg a fesztiválok megrendezéséhez szükséges pénzek 10 százalékét fedezi.