Különben a magyarok kalandozásai is nagyon hasonlítottak - céljaikban és kivitelezésükben is - a vikingek kalandozásaihoz. A svéd történelemkönyvek ezt a korabeli hasonlóságot meg is említik. Nem beszélve a két történelem fél évezreddel későbbi kapcsolódásairól: "Az 1200 katonából álló svéd lovasezred a végső roham előtt pár nappal érkezik meg Buda alá. Soraikban ott halad Nils Bielke svéd közkatona is, aki már 1684-ben is itt harcolt, és később majd megírja mindkét ostrom történetét.

De most még roppant nehéz feladat előtt áll társaival együtt; amint a falakhoz érnek, kő bomba- és golyózápor fogadja őket..." - írja Buda 1686-os visszavételéről Varga J. János. Ez a katonai tett különben sem is volt svéd részről kockázatmentes, mivel a szultánt még ebben az időben is állítólag hatalmas termetű svédekből álló testőrség védte.

S ha tovább tekintünk a történelemben, láthatjuk, hogy a svéd ötszázkoronás bankjegyen is egy magyar származású svéd mérnök a "svéd mechanika atyja", Christopher Polhem képe látható.