Minden eddiginél több látogatót fogadott az idén a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum. Július végéig húsz százalékkal többen voltak kíváncsiak a Festetics-kastélyra és a benne, illetve a kerti épületeiben látható kiállításokra, mint a múlt év hasonló időszakában. Mindez különösen annak tükrében kiemelkedő eredmény, hogy már 2008 is rekordot hozott: akkor 350 ezren - magyarok, külföldiek fele-fele arányban - váltottak belépőjegyet.

Bár a látogatódömpingben minden bizonnyal szerepe van annak, hogy az idén telt ház van a Balatonnál, a múzeum sikere sokkal inkább azzal magyarázható: minden eddiginél bőségesebb programkínálattal készültek az idegenforgalmi főszezonra. A Festetics-kastélyban és közvetlen környékén közel egy tucat időszaki és állandó kiállítással várják a látogatókat, a közönség főúri hintókat, corvinákat, balatoni festményeket, arab kalligráfiákat, iszlám kegytárgyakat, de szamurájkardokat, különleges vadásztrófeákat és modellvasutat is láthat.

Noha a kastélymúzeum népszerűsége arra utal, hogy a kiállítások elnyerték a közönség tetszését, az elmúlt hónapokban kritikákból sem volt hiány Keszthelyen. Egyes vélemények szerint ugyanis a kastélymúzeum a népszerűségért alább engedett a színvonalból, több kiállításával eleve pénzügyi, s nem szakmai sikereket célzott meg. Van, aki ennél jóval kritikusabb: "Kész Disneyland! Mit keresnek kisvonatok, szamurájok meg kitömött jegesmedvék a Festetics-kastélynál?"

Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója alaptalannak tartja a bírálatokat:

- Múzeumunk speciális helyzetben van. A Balaton partján nem függetleníthetjük magunkat az idegenforgalomtól, így rendkívül sokféle igénynek kell megfelelnünk. Ki kell szolgálnunk azokat, akik gyakorta járnak kiállításokra, s nyaralásuk idején is keresik a kifejezetten színvonalas, igényes kulturális programokat. De meg kell próbálnunk a keszthelyi strandokról, lángossütők mellől azokat is a kiállítótermeinkbe csábítani, akik nem különösebben vágynak kulturális élményekre.

Ennek a kettősségnek kizárólag sokszínű programkínálattal lehet megfelelni - állítja, hozzátéve: az pedig meggyőződése, hogy - legyen szó a japán harcművészet történetéről vagy épp a XIX. századi balatoni vasútközlekedést bemutató terepasztalról - minden olyan kiállításnak van létjogosultsága, amely kellő alapossággal, igényességgel segít megismertetni a világ egy szeletét. Nincs miért szégyenkezniük, hiszen például a most bírált vadásztrófea-gyűjteményük és vasútmodell-kiállításuk is egyedülálló a maga nemében, kuriózumnak számít egész Európában.

Czoma László kérdésünkre nem vitatta ugyanakkor, hogy a pénzügyi helyzetük is egyre inkább a forgalom növelésére szorítja őket. A kastély ugyanis - hiába kerül rendre az ország öt leglátogatottabb múzeumai közé - évről évre kevesebb állami támogatást kap. Az intézmény mintegy 450 milliós költségvetéséből tavaly 124 milliót állt az állam. Az idén viszont már csak 80 milliót kapnak, így növelni kell a saját bevételüket, vagyis több belépőjegyet kell eladni.

- Kétségtelen, hogy a vadászati és a vasúttörténeti kiállítás fontos szerepet játszik a látogatószám növekedésében, így a múzeum gazdasági stabilitásának megőrzésében. Ugyanakkor ezeknek a tárlatoknak abban is meghatározó a szerepük, hogy minden eddiginél szélesebb réteget tudunk elérni. A tapasztalatok szerint ugyanis azok, akiket becsábítanak a vasútmodellek vagy a trófeák, ha már itt vannak, megnézik magát a kastélyt, a reneszánsz tárlatot, vagy épp a balatoni festők kiállítását is. Ez pedig azt jelenti, hogy miközben megőriztük törzsközönségünket, sokaknak sikerül itt Keszthelyen, a nyári vakáció idején kedvet csinálni a múzeumokhoz - mondja az igazgató.