- A messiásnak nincs többes száma! - kérte ki magának erélyes hangú válaszlevelében a Vatikáni Múzeum vezetése, amikor egy évvel ezelőtt a MODEM igazgatója, Gulyás Gábor műtárgykölcsönzési kérelemmel fordult a római intézményhez. De hát ott van Ady Magyar messiások című verse vagy Spiró Messiások című regénye, merengett a debreceni kérő, de ezzel szakrális körökben mégsem érvelhetett. Így aztán a két fél a több hónapos levelezés végén szívélyesen elbúcsúzott egymástól.

Nagyobb szerencsével járt a messiásstáb a világ nagy múzeumainál, galériáinál és magángyűjtőinél: a párizsi Musée D'Orsay-ból például a francia szimbolista festő, Odilon Redon 1910-es Krisztus a kereszten című olajképét ígérték, egy montreali kortárs művészeti múzeum Georges Rouault eddig még sosem exportált, 1939-es Keresztre feszítés című festett ólomüvegét ajánlotta, a Helsinkiben található, Athenaeum Művészeti Központból pedig a norvég Munch Halottas ágy című alkotását.

A külföldi kölcsönök tekintetében - 51 helyszínről hozott 113 műkincsével - hazai rekordot döntő vállalkozás komoly hazai felhozatallal is büszkélkedhet: a harminc állami és magánforrásból szerzett 87 munka között szerepel a Magyar Nemzeti Galéria "küldeményeként" Szervátiusz Tibor négyméteres vörösréz terminátora, a tüzes trónján feszengő Dózsa György, a Ludwig Múzeum tulajdonát képező, Keith Haring-féle fém szárnyas oltár, illetve az Amerikából hazakerült Munkácsy-kép, a Krisztus Pilátus előtt.

- A művészet kétezer éves, szakrális tabuként kezelt témái profanizálódtak a XX. században. A megváltástudat ugyan már a romantika idején a művészi attitűd részévé vált, de erre hivatkoztak később a népirtó diktátorok is - magyarázza Gulyás, miért válogatták be Bak Imre, Chagall, Csontváry Kosztka Tivadar, Rodin és Vaszary munkái mellé az osztrák botrányművész, Hermann Nitsch véresen vajúdó Máriáját, Anna Margit vásári mulatságon bíbelődő Hitlerét, vagy Jirí Suruvka Hitler-bajusszal felszerelt ikerpárját.

Gulyás, mint mondja, a többéves szervezőmunka során nem foglalkozott azzal a kérdéssel, vajon a provokatív kollekció kivált-e ellenérzéseket a közönségből. A bicepszre szorított töviskoszorúval reklámozott - legkülönfélébb technikákat, mások mellett olajfestményt, installációt, grafikát, videót, üvegképet felvonultató - kiállításon így a klónozásra és a testszabászatra utaló testiség kérdéseitől egészen a halál pillanatáig tárgyalja a kurátor a megváltás lehetséges útjait. Kronológiát, teológiai történetmesélést, pszichológiai nézőpontot mellőzve keresi a választ a nyugati ember messiásigényének formáira, egyáltalán: annak létére vagy nem létére.

Választ a keresztkérdésekre.