A számok tükrében azt mondhatjuk, a fesztiváljelenség szerteágazó, össztársadalmi üggyé vált. Szervezésében és a finanszírozásban a legkülönfélébb hátterű intézmények, szervezetek, csoportosulások vesznek részt.

Elsőként - jelen beszámolóban - a "fesztiválcsinálókat", a szervezőket vesszük górcső alá. A fesztiválok szervezésében az önkormányzatok és intézményeik, valamint a nonprofit szervezetek (alapítványok, közhasznú társaságok, egyesületek) mellett piaci alapon működő kft.-k is részt vesznek. A felsorolt szervezők általában - igaz nem egyforma intenzitással - valamennyi típusú fesztivállal foglalkoznak. Nem érvényes ez a megállapítás a kft.-k esetében, amelyek a népművészeti fesztiválok iránt nem mutatnak érdeklődést.

A szervezési munkákból - legaktívabban - jellemzően az önkormányzatok veszik ki részüket. A fesztiválok széles körű elterjedésében azok identitáserősítő, vállalkozástámogató, imázsteremtő jellege játszotta a főszerepet. A települések önkormányzatai, elsősorban a helyi és hagyományos értékekre építő, az adott közösség ünnepi alkalmait jelentő (népművészeti, amatőrművészeti, színházi) fesztiválok rendezésében vállalnak kiemelkedő szerepet.

A vállalkozások, ezzel szemben főként azokon a területeken jelentek meg, ahol a legjobbak a megtérülési mutatók, elsősorban a könnyűzenei és gasztronómiai fesztiválokkal foglalkoznak. Ám ezek a fesztiválok is csak állami támogatás mellett tudnak nyereségesek lenni. Az olyan szervezetekre, mint az alapítványok, a kht.-k, az egyesületek, jellemzőbb a népművészeti fesztiválok, illetve a film- és könyves fesztiválok szervezése.