A kincstári erdőmester édesapával büszkélkedő Divald Adolf az erdő bűvöletébe került egy egész életre. Miután a '48-as szabadságharc egykori tüzére 1850-re elvégezte a selmecbányai erdészeti akadémiát, segéderdészként a Coburg család muraszombati birtokán szolgált, majd az Esterházyiak kismartoni uradalmának erdőtanácsosaként maradt az erdő közelében élete végéig.

Még 1862-ben találkozott Wagner Károllyal, aki szintén a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémián diplomázott. Folyóiratot alapítottak, Erdészeti Lapok címen. Magyarország egyik legrégebbi újságjával arra vállalkoztak, hogy megteremtik a magyar nyelvű erdészeti szakirodalmat. Sikerült is nekik: az 1863-as lapszámokban felhívták a figyelmet a fák pusztítására, valamint kétrészes cikksorozatban számoltak be a perzsa, görög és római fagazdászatról, amelyből megtudhatjuk: a franciák és németek a rómaiktól lesték el az erdei vetés és ültetés módszerét, mely Rómában gyökerezett, a velenceiek pedig eltanulván ezt, istriai és dalmáciai erdeikre alkalmazták.

Az újság 1873-ig Selmecbányán jelent meg, de miután az Országos Erdészeti Egyesület megvásárolta a lap tulajdonjogát az alapítóktól, Budapestre települt a folyóirat.

1919-ben, 1944-48-ig és 1950-52-ig kényszerűségből szünetelt a lap kiadása, 1952-től egészen a rendszerváltásig Az Erdő címet viselte a folyóirat. 1991-től ismét Erdészeti Lapok címmel jelent meg az újság, amelyet most a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati keretéből digitalizáltak.

A tudománytörténeti és erdészeti kutatások alapjául szolgáló adatbázis csaknem másfél éves munka eredménye: így most már az interneten is szemezgethetünk az 1863-2009 között megjelent cikkekből. Az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület, a Nyugat- magyarországi Egyetem Könyvtára és az Erdészeti Lapok szerkesztői fogtak össze: akadt, aki otthon őrizgetett régi példányait ajánlotta fel digitalizálásra, de valódi kincsekre bukkantak a Nyugat-magyarországi Egyetem Könyvtárában is.

A 120 ezer oldal terjedelmű folyóiratanyagot mellékletek, képek, ábrák, rajzok és hirdetések színesítik. "Nős, fiatal szakvizsgázott ellenőrállást keres. Jó bizonyítékokkal rendelkezik az erdőőri teendők minden ágában, faméretezésben jártas" - olvasható például az 1925-ös januári számban.

A www.erdeszetilapok.hu archívumából egy valami hiányzik: a megsárgult lapok semmivel össze nem téveszthető illata.