Először botrányt kiáltott, majd bocsánatkérésre kényszerült a kelet-kanadai New Brunswick tartomány napilapja, a St. Johnban megjelenő The Telegraph-Journal, miután a miniszterelnök mellett egy katolikus egyházi méltóság nevét is feleslegesen forgatta meg egy különös ügyben. A vidék nagy mágnásdinasztiája, az Irving család tulajdonában lévő újság különleges módon számolt be Kanada egykori főkormányzója - alkirályi jogokat gyakorló, de facto államfője -, Roméo LeBlanc temetéséről.

A temetésről készült tévéfelvételen is jól látszik, amint a katolikus pap átadja az ostyát az elébe járulóknak, így Stephen Harper kormányfőnek is. A miniszterelnök azonban a többiekkel ellentétben - szintén láthatóan - nem emelte a szájához a Krisztus testét jelképező ostyát, hanem leengedte kezét.

A lap mindezt úgy tálalta, hogy Harper zsebre tette az ostyát. Csakhogy ezt nem lehet látni a felvételen. A miniszterelnöki sajtósok pedig az elejétől fogva cáfolták. Ráadásul Noel Kinsella, a szenátus elnöke a botrányos újságcikkről értesülve, megerősítette: ő a miniszterelnök közelében tartózkodva jól látta, hogy Harper igenis a szájába vette, és elfogyasztotta a vaflit.

A Telegraph-Journal észbe kapott, és hosszas helyreigazításban kért elnézést, egyben mentegetni kezdte az újságcikk szerzőit: a "tartalom szerkesztői feltupírozásával" magyarázta a gikszert.

Talán nem is lett volna nagyobb baj, ha az újságban addig nem kérik ki egy helyi katolikus elöljáró, St. John egyházmegye érseki helynöke, Brian Henneberry véleményét. Ő azonban kijelentette, ha ez úgy történt, ahogy az újságban leírva áll, "az több mint baklövés; botrány a katolikusok szemszögéből".

A nyelvi, térségi, politikai és felekezeti érzékenységre, valamint egyensúlyokra odafigyelő Kanadában mindenki tudja, hogy Harper kormányfő protestáns. Vagyis a katolikus közvélemény a miniszterelnöknek az oltáriszentséghez és az átlényegülés tanához való hozzáállására vonatkozóan is - negatív - következtetéseket vonhatott le.

A katolikus egyházon kívüli személynek sokak szerint oda sem lett volna szabad mennie az ostyáért. Mások megengedőbbek: ilyen jelentős alkalom esetén, amilyen a volt főkormányzó temetése volt, ez még önmagában bőven belefért szerintük a miniszterelnök részéről.

A kanadai kormányfőről mindamellett senki sem állíthatja, hogy vallási hovatartozása befolyásolja a politikai ténykedésben. A mút hónapban tett látogatást XVI. Benedek pápánál.

Az ostya angol nevéről a kanadai sajtóban Wafergate-ként elhíresült botrány nyomán az Irving-dinasztia is tisztáldozatra kényszerült. Felmentették James C. Irvinget, a lap kiadóját, valamint Shawna Richer főszerkesztőt, aki valamikor - a kanadai esetet szintén részletesen ismertető - The New York Times sportújságírója volt.

A vallási különbség mellett a politikai is szerepet játszhatott abban, hogy a történet tovább élt a kelleténél - állítják kommentátorok. Harper konzervatív párti, aki tavalyi újraválasztása óta továbbra is kisebbségi kabinet élén kormányoz. Kanada keleti fele viszont inkább liberális, és az ellenzék igyekezett is addig ütni a vasat, amíg meleg. Warren Kinsella vezető liberális kampánystratéga - csak névrokona az egyébként tory felsőházi elnöknek - azután is felrakta az internetre az esetről készült felvételt, hogy a YouTube videomegosztó szerzői jogi okokból már le vette. Mégpedig e szavak kíséretében: "Itt van újra a videó. Addig teszem újra és újra fel, amíg (a konzervatívok) fel nem adják". Liberális bloggerek szerint viszont a lap bocsánatkérése - amelyet egyébként Harper elfogadott - sikerült oly módon, hogy inkább a konzervatívokhoz való dörgölőzésnek tűnik.