A kaszárnya fennállásának századik évfordulóján, 1991-ben tartották az elsőt. Bene János, a Jósa András Múzeum munkatársának (jelenlegi igazgatójának) ötlete volt a találkozó, melyre száz huszár jött el, családostul. Akkor nyílt állandó kiállítás a megyei múzeumban, és jelent meg könyv Nyíregyházi huszárok címmel. Felavatták a huszárkövet, és elhatározták, hogy ezentúl kétévenként találkoznak. Létrehozták a Magyar Huszár Alapítványt, 1997-ben pedig felavatták a közadakozásból készült Magyar huszár szobrát, Györfi Sándor szobrászművész alkotását. Még egy találkozó sem maradt el, ami nagy szó, tekintettel arra, hogy a legfiatalabb huszár is 1923-as születésű, vagyis 86 éves. Idén húszan jeleztek vissza, köztük a doyen Nagy Kálmán, aki decemberben lesz 100 éves, és szerencsére jó egészségnek örvend.

A találkozó leglátványosabb része lesz, amikor augusztus 15-én nyolc huszárbandérium vonul végig a városon. Isaszeg, Jászfényszaru, Debrecen, Tököl, Sajóbábony, Napkor, Polgár és Nyírtelek hagyományőrző huszárjai Sóstóról indulnak a belváros felé, majd díszmenetben haladnak el a Magyar huszár szobra előtt, az Országzászló téren. A találkozó 11-kor kezdődik, ekkor szentelik a Napkori Hagyományőrző Bandérium zászlaját, melyet Vattay Antal, a Magyar Huszár Alapítvány kuratóriumának elnöke, a nyíregyházi Hadik-huszárok utolsó parancsnokának, Vattay Antal altábornagynak unokája ad át. Délután még török fejet is vágnak a Sóstói Múzeumfaluban, itt rendezik ugyanis a hagyományőrző huszárbandériumok egyéni, csapat és ügyességi versenyét, méghozzá nem is akármilyen versenyszámokban. Lesz még például ágyúvontatás, kelevézhajítás, súlyemelés, karikafűzés, akadályugratás és tereplovaglás.

A találkozó másnap, augusztus 16-án a Huszár emlékkertben koszorúzással ér véget. Nyíregyházán hét új, egymás mellett lévő utcát neveztek el nemrégiben huszártábornokokról. Bronz táblák is őrzik emléküket a mellette épült a kertben.