Vizsgálhat aztán az írói szótár teljes életművet (ilyen a Zrínyi-szótár, éppen Beke József műve), vizsgálhat egyetlen jelentős művet (ilyen például Beke József Bánk bán-szótára). Beke József új, harmadik írói szótára Radnóti költői műveinek szókincsét dolgozza fel, értelmező szótár jellegű szócikkekben, és bár a gyakran használt szavak esetében több előfordulást is megad, nem konkordancia.

Az írói szótár viszonyszótár: csakis valamihez viszonyítva használható, azaz szükség van mellé szógyakoriság-szótárakra, hiszen csakis így állapítható meg, hogy a költő eltér-e kora normájától; továbbá más költői szótárakra, hogy össze lehessen hasonlítani más alkotókkal. Radnóti például nagyjából annyi szót használt verseiben, mint Balassi, de jóval kevesebbet, mint Juhász Gyula. Amikor azonban a szótárkészítő meghatározza egy-egy versben előforduló szó úgynevezett szótári jelentését, egy másik, általa kiválasztott szótárat hív segítségül, jelen esetben A magyar nyelv értelmező szótárát. Ez azonban, egyrészt egy szintén lexikológusok által megszerkesztett nyelvi corpus, amely értelmezéseihez gyakran éppen írói művekből hoz példákat, másrészt pedig feltételezi, hogy a szó szerinti jelentés egyértelműen megállapítható és biztonsággal elkülöníthető metaforikus értelmétől. Csakhogy ezt hermeneutikailag már többen is cáfolták. Beke József szótárából megtudjuk, hogy Radnóti 5153 szót használt verseiben, és ebből 756 nem található az Értelmező szótárban, azaz a költő minden hetedik szavát nem normatív jelentésben használja. Ennek alapján merész nyelvújítónak hihetnénk. Ha azonban kikeressük azokat a (csillaggal jelölt) szavakat, amelyek az alapul vett szótárból hiányoznak, olyan szavakat találunk a köznyelvi használatban is elsődlegesnek tetsző jelentésben, mint a "megvadul", "sziszeg", "rézbőrű", azaz Radnótinak mégsem egyéni lelemény minden hetedik szava.

Ettől függetlenül a szótár remekül használható. A gyűjtéshez persze célszerűbb lett volna a Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításainak 2006-ban megjelent harmadik, javított és bővített kiadását használni. Nem is azért, mert a Beke által használt 1999-es (majd 2002-es) kiadáshoz képest valóban javított, hanem mert Radnótinak néhány olyan, korábban kiadatlan verse is szerepel benne, amelynek szavai - gépírólányok, váltó, záróra, hajtány - bizonyosan gazdagították volna a szótár anyagát. Sajnálatos, hogy Beke a kötetbe nem sorolt és hátrahagyott verseket kihagyta a feldolgozásból, hiszen ezek egy része igen jellemző Radnóti korai korszakára, sőt Radnóti egyik rangrejtett remekműve, az Előhang egy "monodrámához", és persze a keserűen groteszk Eaton Darr strófái az életmű elidegeníthetetlen részei.

Mégis Beke József, aki visszafogottan szerkesztőként tünteti fel magát könyvén, amelynek persze teljes jogú szerzője, nemcsak a lexikográfia nagyszerű eredményét tette közzé, hanem egyben a Radnóti-centenárium legértékesebb publikációját is, amely a Radnóti-filológia nélkülözhetetlen segédkönyve.

Argumentum, 696 oldal, 4900 forint.