A galéria mintegy húsz képzőművészt kért fel arra, hogy a könyv kapcsán műalkotást készítsen. Gerhes Gábor budapesti képzőművész Kósa Lajos szobrát készítette el, amelyet először kiállítottak a galériában, de később - csütörtök délután - a szobrot elvitték, hogy a megnyitó közönsége már ne láthassa.

Az embereket csaknem egyórás várakoztatás után, hét óra előtt engedték be a kiállítótérbe, de Gerhes alkotása akkor már nem volt ott. Később kiderült: időközben megérkezett a helyszínre Kósa Lajos, aki hosszasan tanácskozott több képzőművésszel - többek között Wahorn Andrással, feLugossy Lászlóval és Buka Imrével - majd abban maradtak: a szobor visszakerülhet a kiállításra, de magyarázó szöveggel látják el.

Az ügyben rendkívüli sajtótájékoztatót tartott pénteken Debrecenben Varga Zoltán szocialista önkormányzati képviselő, aki azt mondta: riasztóak a csütörtöki megnyitón történtek, mert az a rossz emlékű, ötvenes évekbeli gyakorlat ismétlődik, amikor a politika megrendelőjévé, alakítójává és irányítójává válik a kultúrának.

Az ügyről a MODEM pénteken közleményt adott ki, amelyben az olvasható: Gulyás Gábor igazgató visszautasítja, hogy a művészek felkérése és a kiállítás összeállítása során politikai szempontokat érvényesített volna. Gulyás kijelentette: a történet arról tanúskodik, hogy a kiállítás tárgyaként választott kisszerű politikai provincializmus továbbra is betüremkedik mindennapjainkba.

Kósa Lajos az üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: Debrecen városában hivatalban lévő politikusról képzőművészeti alkotás szabadon bemutatható, kiállítható, de csak abban az esetben, ha a város önkormányzatának ahhoz semmilyen köze nincs. Hozzátette: ebben az esetben sem voltak megrendelők vagy finanszírozók az önkormányzat hivatalai, szervezetei vagy intézményei. Kijelentette: az alkotást nem látta, álláspontja független a művek tartalmától és minőségétől.

Gerhes Gábor képzőművész, tervezőgrafikus - autodidakta alkotó - 1989 óta rendszeres résztvevője egyéni és csoportos kiállításoknak. A Munkácsy-díjas művész gyakran ironikus hangvételű alkotásai a hétköznapokat, a mára történelmivé merevedett közelmúlt pillanatait boncolgatja. Emblematikus tömörségű festményei, fotói, installációi többek között a Ludwig Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Kecskeméti Fotómúzeumban és a zürichi Ringier-gyűjteményben találhatók.

Tervezőgrafikusként több száz könyv-, katalógus-, plakát- és emblématerve valósult meg, többször nyert díjat a Szép Magyar Könyv ünnepén. Grafikai munkái közül kiemelkedik a 48. Képzőművészeti Velencei Biennále, a 37. Magyar Filmszemle, a Néprajzi Múzeum és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont arculatterve.

Jelenleg óraadó a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME).