Kulturális értékteremtők VI.
A magyar könyvkiadás és
- forgalmazás szinte teljes mértékben piaci alapon működik. A könyvek előállításának és forgalomba hozatalának költségeit az eladott könyvek ára fedezi. Az állam kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adót szed a könyvek után, könyvszakmai programokra, rendezvényekre, kiadóknak, szerzőknek pedig egyéb támogatást is nyújt.
A könyvkiadás körülbelül 7000 magyar vállalkozás tevékenységi körében szerepel, a hazai könyvárusi forgalomba kerülő kötetek ugyanakkor egy szűkebb vállalati körből, mintegy 1370 könyvkiadótól származnak. Magyarországon a kortársak műveit megjelentető kiadók száma száz körüli. Szakmai becslések szerint a 2008-as kiadói összforgalom 58 százalékát 14 cég produkálta,
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése számára adatot szolgáltató 172 cég pedig az összforgalom 90 százalékát adta.
A könyveladások értéke 1997 óta évről évre dinamikusan emelkedett, ám az emelkedés 2007-ben megtorpant. A 2008. évi könyvforgalom az MKKE adata alapján 67 milliárd forint volt, ami 2007-hez képest csupán egyszázalékos növekedést jelent. Az utóbbi húsz évben a kiadott címek száma is kiegyensúlyozott növekedést mutat, 1989-hez képest megduplázódott, ám az összpéldányszám a húsz évvel ezelőttinek csupán 40 százaléka, vagyis több könyvcím jelenik meg, de sokkal kevesebb példányban.
A kiadott könyvek műfaj szerinti eloszlása évek óta változatlan. A legtöbb megjelent mű a szakirodalom kategóriájába tartozik. Ezt követik a szépirodalmi művek, majd az ismeretterjesztő kötetek, illetve a tankönyvek. A sort a tudományos művek zárják. A megjelenő ismeretterjesztő könyvcímek száma 1990 óta gyakorlatilag nem, vagy alig változik. Legnagyobb példányszámban a szépirodalmi művek jelennek meg, igaz, a legnagyobb visszaesés is itt tapasztalható, míg húsz évvel ezelőtt 47 millió példány, tavaly csupán 10 millió látott napvilágot.
Az értékesített könyvek - 1999 és 2007 - között tartalom szerinti megoszlása stabilitást mutat. Az olvasók elsősorban a tankönyveket (összforgalom 25 százaléka) és az ismeretterjesztő (24 százalék) könyveket keresik, de a szépirodalmi művek (18 százalék) is kelendőek. Felmérések szerint az elmúlt két évtizedben csökkent a lakosságon belül a könyvet olvasók és a könyvet vásárlók részaránya, habár a könyvekre kiadott öszszeg, az olvasók és könyvvásárlók számának csökkenése ellenére évről évre emelkedik.