- Először is: gyönyörűek a betűi, és vaksi létemre jól látom. Másodszor: ez biztosan nem lesz szamárfüles. Legfőképpen pedig az, hogy ezt kaptam ajándékba az unokámtól - mondja a 89 éves, bethesdai Judith Herszenhorn, amikor a washingtoni metrón megkérdezem: mit szeret az elektronikus könyvolvasón, amelyet már felszálltakor büszkén előrántott a szatyrából. Nincs egyébként egyedül: egyre többeket "érni tetten" tömegközlekedési eszközön, kávézóban, orvosi váróteremben is az Amazon 300 dolláros (57 ezer Ft-os) Kindle e-olvasójával.

Persze, még mindig a Gutenberg-galaxis, csak megint máshogy. És a könyvkiadók - mostantól pontosítsunk: a papíralapú könyvek kiadói - máris idegesek, noha a digitális formátum egyelőre a piac csak egy-két százalékát fedi le. Ez becslések szerint 75-100 millió dolláros éves forgalmat jelent most. De egy tipikus keményfedelű újdonságon 15-25 dollárt spórolhat az, aki beszerezte már a Kindle-t, amely jellemzően tíz dollárért vesztegeti annak elektronikus változatát. Könynyű kiszámolni: ilyen árkülönbség mellett a "kütyü" átlag tizenöt megvett könyvnél behozza az árát. Bizonytalan, hogyan befolyásolja majd a bestsellerpiacot a Da Vinci-kódról híressé vált Dan Brown legújabb könyve, a szeptember idusán a boltokba kerülő Az elveszett jelkép digitális marketingje. Utána pedig Edward Kennedy szenátor, a klán legnagyobb élő alakjának memoárja, az Igazi iránytű októberi megjelenése borzolja majd a kedélyeket. Ez az ősz különösen forrónak ígérkezik, mivel az amerikai sikerlisták számos állandó szereplője, így Stephen King is jelentkezik új kötettel.

Az e-könyvkiadás szempontjából a tét a nagy siker vagy a nagy bukás; az Amazon egyelőre minden eladott kiadványon veszít, ugyanis a keményfedelű bolti ár felét fizeti az eredeti kiadónak a digitális megjelentetésért, vagyis többet, mint amennyiért a könyvet maga hozzáférhetővé teszi. A piacon újabb mozgásokat idézhet elő, hogy az Egyesült Államok legnagyobb könyváruházlánca, az országszerte csaknem 800 üzlettel rendelkező Barnes & Noble riválist állít a Kindle-nek. Azonos áron kínál majd, de több mint kétszer anynyi (több mint 700 ezer) könyvet, mint az Amazon, ráadásul a Plastic Logic kétszer olyan széles - tehát nehezebben hordozható, de kényelmesebben olvasható - kütyüjén. A kínálat nagy részét a Google legalább félmillió, ingyenes hozzáférésű tétele alkotja majd, de egy éven belül egymilliósra akarják fejleszteni a repertoárt.

A Barnes & Noble elképzelése mindamellett kevésbé kötődik egyetlen eszközhöz, mint az Amazon Kindle-je; a marketingstratégia az e-kereskedelmre épül, legyen a platform az Apple iPhone-ja vagy a BlackBerry okostelefon, Macintosh vagy Windows alapú személyi számítógép, esetleg később egy saját fejlesztés. Egyes elemzők szerint nem is annyira a B&N és az Amazon ugyanazon szűkös piacért való küzdelmének, hanem a piac látványos fellendülésének vagyunk tanúi.

- Nem azért gyarapodnak majd, mert az Amazon rovására terjeszkednek, hanem mert az egész szegmens bővül - állítja Sarah Rotman Epps, a Forrester Research elemzője. Az új piac ugyanakkor nem mentes a gyermekbetegségektől sem. A minap országos botrány lett abból, hogy az olvasók a Kindle segítségével George Orwell olyan műveit töltötték le, amelynek jogaival az eredeti digitális kiadó, a MobileReference valójában nem rendelkezett. Amikor az Amazon ezt észlelte, akkor - meglehetősen orwelli fordulattal - letiltotta az 1984, illetve az Állatfarm című kisregény elektronikus hozzáférését, noha az olvasók azt hitték: már megvették a használatot. - Nemcsak visszavették a könyvet, hanem a munkámat is ellopták - panaszkodott a The New York Times-nak Justin Gawronski detroiti középiskolás, aki az 1984-gyel kapcsolatos nyári házi feladatán dolgozott éppen, ám a letiltáskor a könyvvel együtt a jegyzetei is eltűntek a Kindle amúgy valóban álomszép, kvarcszürke hátteréről.