Miközben a minőségi könyvterjesztők válsággal küzdenek, feljövőben az árpádsávos konkurencia. "Fajmagyar" irodalmat és propagandát kínáló kereskedések nőnek ki a földből. Árulnak eredeti, hamisítatlan náci-nyilas könyveket is (és filmeket, híradókat videón, DVD-n), hírhedt szerzőktől. A boltosok persze nem mind "hívők", sokan csupán a hasznukat nézik. Egyikük eldicsekedett: több ezer forintért is viszik, mint a cukrot Hitler beszédgyűjteményét. Kaphatók Szálasi nemzetvezető "művei" is, akárcsak az egykori zsidófaló Bosnyák Zoltán, Marschalkó Lajos és mai holokauszttagadó elvbarátaik írásai. Beindult az üzlet. Kint a gárda menetel, bent, DVD-n a Waffen SS.

Ahogy az igény fölkeltésében, úgy kielégítésében is élen jár a Gede Testvérek (legális) kiadója. Színes, nagy alakú könyvkatalógusukhoz könnyű hozzáférni, a világhálón is. Szemtanúk szerint még a könyvhéten is elkezdték osztogatni. Igen szépen ajánlják ebben a Führer Mein Kampfját: "tele mély elgondolásokkal és filozófiával; olyan problémákat tárgyal, amelyekkel folytonosan szembesül az emberiség; pozitív lépéseket javasol a nemzetek közötti kapcsolatokban" és így tovább. A végső érv, amiért szerintük meg kell venni a könyvet, hogy "kijelöli Krisztus tanításának politikai gyakorlatát".

A Gede fivérek ellen 2002-ben büntetőeljárás indult közösség elleni izgatás vádjával, amely 2004-ben fölmentéssel végződött. A bíróság akkor - méltányolva Gede Tibor csavaros érvelését - azt az álláspontot fejtette ki, hogy a megjelentetett fasiszta, antiszemita kiadványok aktualizálás nélküli reprint kiadásai anakronisztikusak, legfeljebb kordokumentumok. Közösség elleni izgatásra nem alkalmasak. Annál is inkább, mert a véleményszabadság - az Alkotmánybíróság (AB) és a Legfelsőbb Bíróság (LB) korábbi útmutatásai alapján - kiterjed a többséget sértő vélemények, eszmék hirdetésére is.

Az AB és az LB mindenesetre kitart a kilencvenes években meghozott állásfoglalásai mellett, amelyek lényege, hogy közösség elleni izgatás akkor állapítható meg, ha a "gyűlöletre uszítás" közvetlen cselekvésre irányul. Ha egy könyv, röpirat csupán arról szól, hogy "az alávaló cigányok vagy zsidók gyilkolják, kiszipolyozzák a népet, és ez ellen föl kell lépni", gond nélkül terjeszthető. - Manapság szinte lehetetlen büntetőjogi eszközöket alkalmazni ilyen könyvek és boltok ellen - mondja Tóth Mihály büntetőjogász, pécsi egyetemi tanár. Egyetlen kivételt említ: a Mein Kampf magyar fordítását az ügyészség egyszer már betiltotta, még a nyolcvanas években. Ám 2004-ben a fasiszta "hungarista munkaállam" létrehozását szorgalmazó Bácsfi Diána nézetei nem lépték túl a közösség elleni izgatás küszöbét; habár ezek szerint azoknak a cigányoknak, zsidóknak, akik nem hajlandók "konstruktív" módon részt venni a termelésben, távozniuk kell az országból. Gedéék most náci-nyilas alapművekkel (köztük a Jud Süss című filmmel, amelynek lejátszása, árusítása ugyancsak nem számít közösség elleni izgatásnak) szórják tele az országot: érveik szerint "ismereteket terjesztenek", hogy az olvasó "teljes képet kapjon a huszadik századról".

Igaz, Nyugat-Európában szakemberek szállnak síkra náci művek kiadásáért - szakszerű szövegkritika kíséretében. A Mein Kampf esetében például azért, mert a könyv szerzői joga, amely jelenleg a bajor tartomány tulajdonában van, lejár 2015-ben. Attól fogva szabad préda, de ma még nem az. A magyar ügyészség Mónus Áron korábbi - ezer példányra rúgó - kiadása esetében szerzői jog megsértése címén egyszer már vádat emelt, és a bíróság végül ötvenezer (!) forintos pénzbírságot szabott ki. A Gede kiadó katalógusa most újra kínálja a Mein Kampfot.

Legutóbb a szocialistáknak az AB-t "kicselező", gyűlöletbeszéddel kapcsolatos alkotmánymódosító kezdeményezését utasította el a parlamenti politikusok többsége, részben azért, mert "veszélyt jelentene a szólásszabadságra". Ámbár a kiváló nemzetközi jogász, Valki László fölhívta figyelmemet a faji megkülönböztetés tilalmáról szóló, Magyarországon 1969-ben kihirdetett ENSZ-egyezményre, amely büntetni rendeli a faji gyűlöletre alapozott eszmék terjesztését, a faji megkülönböztetésre izgatást, és minden olyan szervezet betiltására kötelez, amely ilyen cselekményt követ el. Széles az összhang abban, hogy ennek végrehajtására a büntetőjogi gyakorlat most alkalmatlan. Jóllehet, nem csak jogi úton kellene föllépni ellene.