Az egyes művészeti ágakon belül lényegi különbségek mutatkoznak. A filmművészek és az építőművészek háromnegyede úgy nyilatkozott, egyetlen szakmai szervezetnek, csoportnak sem tagja. Azok aránya, akik azt vallották, hogy több művészeti csoporthoz, szakmai szervezethez is kapcsolódnak, a képzőművészek körében volt a legmagasabb, 38 százalék. Ugyanitt volt a legalacsonyabb a magukat teljes mértékben mindenki máson kívülállóként definiálók aránya is. A "legkiegyensúlyozottabb" képet a képzőművészek mellett a klasszikus hangszeres zenészek világa mutatja, ahol közel anynyian tagjai valamely csoportnak, mint ahányan nem.

Mindezek után nem meglepő, hogy csak minden ötödik alkotó kapcsolódik valamilyen művészeti érdekvédelmi szervezethez, és az sem, hogy csupán 13 százalékuk tagja nemzetközi művészeti csoportosulásnak. Persze nincs ez másként a művészeteken kívüli területeken sem. Azok a művészek, akiknek már volt külföldi fellépésük is, illetve akik művei külföldön is megjelentek, az átlagosnál nagyobb valószínűséggel tagjai valamilyen hazai művészeti csoportosulásnak, hazai érdekvédelmi szervezetnek és nemzetközi művészeti csoportosulásnak, szervezetnek. De a külföldön megjelent alkotók közül is csak kevesebb mint minden ötödik tagja valamilyen nemzetközi művészeti szervezetnek.

(A csoportokhoz való kapcsolódásokkal kapcsolatos arányszámokat csak tájékoztató jellegűnek szabad tekinteni a Tárki által mért viszonylag alacsony esetszám miatt.)