A kószáló vizeket a XVIII. század derekán tulajdonosként odakerült Brunszvik család fogatta kordába. Akkortájt mélyítették ki a tó medrét, s halmoztak a kikotort iszapból ma már óriási fákkal ékes szigetecskét. A következő több mint száz esztendőben - egy park életében ez korántsem hosszú idő - a család négy egymást követő nemzedéke a barokk, majd klasszicista stílusú kastély köré addig ott nem honos fákat is telepíttetett, végül az 1870-es években neogót stílusban átépíttette a kastélyt.

Ha belépünk a park kapuján, ez a szikrázóan fehér épület a legelső látnivaló. A históriát eddig is idéző dr. Molnár Dénes, az intézet munkatársa elmondja róla, hogy falai közt - meg az utóbb kutatási célból emelt környező objektumokban - elsősorban azon munkálkodnak, hogy olyan búzafajtákat és kukoricahibrideket állítsanak elő, amelyek az addigiaknál nagyobb és jobb minőségű termést hoznak, termesztésükhöz kevesebb kemikália szükséges, jobban tűrik az időjárási szélsőségeket, ellenállnak a legkülönfélébb kórokozóknak.

A parkra kíváncsiak eligazodását a sétautak több pontján nyilak és térképek segítik. A térképek megjelölik, hol van a figyelmünkre kiváltképpen érdemes ősmamutfenyő és szeldelt levelű bükk, vasfa és oregoni hamisciprus, atlaszcédrus és keserű hikoridió, kínai császárfa vagy vörös levelű japán juhar. És persze megjelölik, hogy a szigeten hol találjuk az angolpark egyik legérdekesebb fáját, a mocsárciprust; ez a fafaj a földből cseppkőszerűen kiemelkedő többtucatnyi légzőgyökeret növeszt maga köré. Törzsének kerülete három méternél is több - igaz, ebben erős versenytársai a tó körüli, katedrális magasságú platánok. Ha a "szárazföldről" nézzük a tavat s a szigetet, úgy tetszik, mintha valamelyik - a legtöbbünk számára csak televízióból ismert - dél-amerikai dzsungelfolyó partján állnánk.

A sziget egyébiránt nem csak ciprusáról meg a Beethoven-emlékfáról, hanem a zeneszerző Pásztor János által 1927-ben készített mellszobrával ékes szabadtéri színpadáról is nevezetes. Nyaranként három koncertet tartanak itt a Nemzeti Filharmonikusok (ebben az évben július 18-án és 25-én, valamint augusztus 1-jén).

És hogy miért éppen Beethoven-művek a hangversenyek főszereplői? Nos, a zeneköltő nemegyszer megfordult a kastélyban, barátság kötötte Brunszvik Ferenchez és Terézhez, s viszonzott érzelmek Brunszvik Jozefinhez. Minderről képet kaphatunk az intézet által működtetett, a kastély földszintjén megtekinthető Beethoven Múzeumban: sok-sok kotta, hangszer, szoborportré s karikatúra, a "halhatatlan kedveshez" írott levél fakszimiléje, meg egy medalionban megőrzött hajfürtje idézi a zeneszerzőt, magyarországi és martonvásári kapcsolatait.

A park egy másik szegletében az ország egyetlen Óvodatörténeti Múzeuma kér magának megérdemelt figyelmet. A lehető legjobb helyen van ott: ugyanis a Martonvásárt nagyon szerető Brunszvik Teréz alapította meg 1828-ban, Budán az Angyalkertet, a legelső magyar óvodát. A kiállítás az ő emlékezetével kezdődik, s korabeli metszetek, szemléltető képek, szakkönyvek, mackók, babák, foglalkoztató játékok, makettek során át ível egészen a XX. század derekának óvodáiig.

Info

A park nyitva tart: 8-tól 18 óráig. Jegyárak: felnőtteknek 650, diákoknak és nyugdíjasoknak 300 forint, hatévesnél fiatalabbnak ingyenes, családosoknak kedvezmény.

A Beethoven Múzeum nyitva tartása: keddtől péntekig 10-től 12 és 14-től 16 óráig, szombaton és vasárnap 10-től 12 és 14-től 18 óráig. jegyárak: ugyanolyanok, mint a parkban.

Az Óvodamúzeum nyitva tartása: keddtől péntekig 10-től 14 óráig, szombaton és vasárnap 11-től 17 óráig.

Jegyárak: 340, diákoknak és nyugdíjasoknak 170 forint, hatévesnél
fiatalabbaknak ingyenes; családi jegy váltható.

A parkot s a múzeumokat mozgássérültek is látogathatják.