A cimbalom ősi perzsa hangszer, de a komolyzene csak azután kezdte komolyan venni, hogy Rácz Aladár tökéletesítette a hangszert, és zseniális játékával népszerűvé tette. Rácz szólóját meghallva döntött úgy Igor Sztravinszkij, hogy komponálni fog a cimbalomra. Mint kiderült, a mai szerzőket sem nehéz meggyőzni a hangszerben rejlő lehetőségekről.

- Igazából nem is gondoltam át, hogy a szerzőknek honoráriumot kéne adni, de ebből nem lett gond, mert mindenki szívesen vállalta a felkérést. Volt olyan, aki már korábban írt nekem darabot, például Zombola Péter, akinek még 2004-ben készült el a fuvola-cimbalom duója. Bella Mátéval viszont még nem találkoztam korábban, de jókat hallottam róla, és gondoltam, felkeresem. Így ő is írt nekem két rövidebb darabot - meséli Móri Beáta, hozzátéve: nem tudhatta előre, milyen művek születnek majd, és emiatt kicsit aggódott is, de szerencsére egy olyan darab sem készült, amelyet ne játszott volna szívesen.

A felvételen hat különböző szerző művei találhatók, összesen 75 percnyi zene. Meskó Ilona darabjai könnyen megközelíthető, népdalfeldolgozásokra épülő, dallamos művek, míg a többi szerzemény, például Horváth Balázs alkotásai betekintést engednek a fiatal magyar zeneszerzők zenei gondolatvilágába.

A cimbalmot sokan vádolják azzal, hogy összefolynak rajta a hangok, mivel a szabadon álló húrok sokáig ki tudnak csengeni. A felvételből azonban egyértelműen kiderül, hogy a hangszer ezen tulajdonságát értő játékkal és tudatos komponálással előnnyé lehet kovácsolni. Sőt az éppen erre építő, hoszszan lecsengő hangokból álló lassú, meditatív darabok meghatározó részei lettek a felvételnek. Volt olyan szerző is, aki azt a megoldást választotta, hogy a hangszer hangját a pedállal teljesen letompította, vagy csak pengetni engedte a húrokat, hogy egy-két robbanásszerű ütem erejéig, meglepetésszerűen eressze szabadjára a cimbalomban rejlő energiát.

Mivel a hangszer játéktechnikája csak az utóbbi évszázadban fejlődött ki, és a húrok is könnyen elérhetők a zenész számára - nem úgy, mint például a zongorán -, a szerzők bátran kísérletezhettek új hangzások kialakításával.

- Bella Máté darabjában például le kell fognom néhány húrt, amellyel a megszólaló felhangokat tudom szabályozni, és így egy épphogy hallható dallamot szólaltathatok meg - magyarázza a cimbalomművész.

A hangszer Nyugat-Európában kuriózumnak számít, és ott nagyobb is az érdeklődés, mint itthon.

- Az ismeretlensége a cimbalom nagy előnye, amúgy igen nehézkes vele turnézni: egy mázsa a súlya, és a zongorával ellentétben nincs belőle egy példány minden koncertteremben. A velencei operaházban is elég izgalmasra sikeredett a fellépésem, mert ott a hangszereket is csónakokon szállítják, és a vízen is hasonló stílusban vezetnek az olaszok, mint az utakon. Nagyon féltem, hogy becsúszik a cimbalom az egyik csatornába, de persze nem lett semmi baj, és a koncert is nagyon jól sikerült: meglepően sokan jöttek el meghallgatni a cimbalmot - meséli Móri Beáta.

Az albumba a cimbalomművész myspace oldalán is belehallgathatnak www.myspace.com/beatamori.