Az amerikai fővárosban éppen azt vizsgálják tudományos módszerekkel, így röntgenradiográfiával és számítógépes modellezéssel, hogy a mű mennyiben kapcsolható Leonardóhoz. Ezt már 1916-ban, két évvel az után felvetették a szakértők, hogy a mindössze 24 cm-es mű Ferenczy István hagyatékából a múzeumhoz került. Itt azt valószínűsítik, hogy az öntvény "akár XVI. századi is lehet, de lehet, hogy valamivel a Leonardo 1519-es halála utáni évekből való". A "Leonardo-rejtvény", ahogy a washingtoni Nemzeti Művészeti Galéria az eredetvizsgálatot felfogja, persze ott kezdődik, hogy egyetlen hiteles szobor sem maradt a művésztől az utókorra, miközben bizonyítékok igazolják, hogy foglalkozott szobrászattal.

A kisbronz, azaz a "budapesti ló" történetében először a lovat és a lovast külön mutatják be - feszegetve annak az elméletnek a határait is, amely szerint a lovast később komponálta a lóra egy későbbi művész. Több hasonló, részben szintén Leonardónak tulajdonított szoborral is párhuzamba állítják a tudományos vizsgálat részeként és a kiállítótérben is. Így a budapestiről való másolatnak tekintett "New York-i lóval" (amelyet a Metropolitan Museum of Art adott kölcsön), illetve a szintén rokongyanús írországival, amely a limericki Hunt múzeumból érkezett.

A Csordultig magyar (Extremely Hungary), egész éves kulturális fesztivál programját gazdagító "budapesti ló" Washington után is az Egyesült Államokban marad egy ideig. Októbertől februárig az atlantai High Museumban, márciustól a Los Angeles-i Getty Museumban lesz megtekinthető.