Pina Bausch Solingenben született 1940. július 27-én. Az esseni Folkwang Akadémián tanult a neves koreográfusnál, Kurt Joossnál, majd New Yorkban, a Juillard Schoolon ismerkedett meg az amerikai modern tánctechnikákkal, például Anthony Tudor, José Limón és Paul Taylor munkájával. Még a Metropolitan Balett társulatának is tagja lett, majd visszatért Joos együtteséhez.

1972-ben hozta létre saját együttesét Wuppertalban. A csapat világhírnevének megszerzésében nagy szerepet játszott az 1946-ban Franciaországba kivándorolt Erdős Tamás, aki az európai kulturális élet egyik meghatározó alakja volt - ezt Lakos Anna meséli, az Országos Színházi Intézet és Múzeum munkatársa, aki jól ismerte Bauschot, budapesti munkája során programszervezője volt. Erdős, a párizsi Théâtre de la Ville művészeti tanácsadójaként igazgatójával, Gerard Violette-tel együtt utazott Wuppertalba, hogy megnézze, mit csinált ott egy Bausch nevű nő. A hatás lemérhető abból, hogy sürgősen elhívták Párizsba.

Pina Bausch először inkognitóban járt Budapesten, majd 1995-ben, a tavaszi fesztivál akkori igazgatója, Klenjászky Tamás hívta. Erdőssel karöltve udvarolták ki az elfoglalt együttesnél, hogy jöjjenek. Klenjánszky két neves írót, Esterházy Pétert és Nádas Pétert kérte, válaszszon a wuppertali darabok közül. A két legszebb előadásuk érkezett Pestre, a Cafe Müller és a Nelken.

Bausch csapatával rendszeresen elvonult egy-egy ismeretlen helyre inspirációt gyűjteni. 1995-ben arról győzködték, legyen a következő állomás Budapest. 1999-ben majdnem egy hónapig a Trafóban, a Kortárs Művészetek Házában dolgoztak. A Lakos Anna vezette magyar csapat vitte őket fürdőkbe, piacokra, táncházakba, koncertekre, észak-magyarországra és erdélyi falvakba. Megismerkedtek Novák Ferenccel, sőt a wuppertali társulat 25. születésnapjának megünneplésére a Honvéd Táncszínházat kérték fel. Belekóstoltak Bauschék a cigánykultúrába, és a táncos-koreográfusnő rendkívüli módon megkedvelte Sebestyén Márta hangját is.

2000-ben jöttek vissza a Vígszínházba a kész előadással, a Wiesenlanddel (Zöld földdel), amely egy részét világszerte megismerhették. Nemcsak azért, mert turnéztak vele Japánban és Franciaországban is, Pedro Almodóvar ebből választott részletet a 2002-es Beszélj hozzá! című filmjéhez. A táncosnő mostanság is egy filmre készült, egy 3D-s mozira Wim Wenderssel. Szeptemberben kezdték volna a forgatást.