Tarthatnánk a kezünkben esszégyűjteményt, képzőművészeti és építészeti témákban megjelent cikkek és tanulmányok kötetté fűzését, képes albumot színházi díszletek sorával, akár szabályos önéletrajzot is, mert a munkában eltöltött évtizedek igazán tartalmassá tették volna, de nem. Szegő György tesz-vesz albumot állított össze, földi, színpadi és csillagmesékkel, amelyeket gyönyörű lányainak, Dórinak, Hannának és Julinak ajánlott.

A szerző életútját követhetjük végig ebben a kötetben, azt kutatjuk közösen, vele, ki is ő, ki is az az ember, aki első diplomáját építészmérnökként szerzi, és sok-sok tanulással, munkával, csak aztán lesz az építészet, design, színház és a kétdimenziós kép, mint művészet, vagyis, a vizuális kultúra elkötelezettje. Mert Szegő György mozgalmas és fordulatokban gazdag élete tulajdonképpen erről szól.

A kötet évtizedenkénti tagolásban meséli el az életutat, a küzdést és a kudarcokat, csakúgy, mint mindazt, ami megvalósulhatott. A fejezetek elején mindig a zodiákus jegyekhez kapcsolódó két, rövidke mesét is találunk. Ezt vallomások, emlékezések, az abban az időszakban készült munkák pontos felsorolása követi, s sok-sok kép és rajz, majd egyre több fénykép. Igen, a szaporodó illusztrációk sora azt is jelzi, hogy a ok meg nem értésnek és elutasításnak különös hozadéka lett. Közelkerült a színpad világához.

Szegő a műszaki egyetem után az iparművészeti főiskolán belsőépítészetet is tanul. Bár folyamatosan pályázik és nagyon szeretné, ha épületterveit megvalósulnának, ebből csak kettő sikerült a hetvenes években: a présház-nyaraló és az őrmezői szolgáltatóház (1973-ban). A belsőépítészi diploma arra a lehetőséget adott, hogy az akkori három nagy budapesti szabadtéri színpad addig évenként tönkrement fapados nézőterét kicserélhesse üvegszálas poliészter ülésekre, amelyből a szigeti színpadét olyanra, amelyet maga tervezett. Ezek azóta is "üzemelnek". Aki a margitszigeti színházat látogatja, azon ül. Tervezett szabadtéri játszóhelyet is, a Hilton szálló dominikánus udvarát, a kamaraoperák remek terét, s itt Seregi László főrendező mellett, sok-sok telt házas előadás díszletét is elkészíthette. Az OISTAT-pályázatra, (Amszterdam) két társával elkészíti az örvénylő spirálszínházat (Óbuda, gázgyár).

A színházzal való összefonódottságáról így vall: "emlékszem az álomi pillanatra, a Vígszínház szcenikusaként a Tagankából Lubimov Hamletjét fogadhatom". A címszereplő Viszockij volt.

Ilyen előélet után, a harmincévesen kerül Kaposvárra. Babarczy László legendás kaposvári társulatához. Első színpadterve Gothár Péter rendezte Nebáncsvirág. Több Babarczy-, Gothár- és Ács János-rendezés színpadképét alkotta a legendás években. Munkái közül a Marat/Sade-előadás az, amely a magyar színháztörténet emlékezetes produkciója. De színpadi látványvilágot teremt Voltaire, Goldoni, Shakespeare, Spiró, Illés Gyula, Feydeau, Lope de Vega, Puccini, Sartre műveihez, nemcsak Kaposvárott, de Zalaegerszegen, Szegeden - és hivatalos állományban -, a Győri Nemzeti Színházban is. A kötetben a rajzok és a látványtervek mellett a fotókon is követhetjük a koncepció és a megvalósult munka összevetését. Az előadásokhoz és a képekhez mindig történet is társul, magyarázat, elemzés, s önvallomás.

Mint sokféle látványhoz értő, műkritikus, írásai végigkísérik az elmúlt évtizedeket. Ezekből nem találtunk ebben a kötetben, azokból a munkáiból inkább, amikor kiállításokhoz és vizuális programokhoz készít különleges tereket. Ilyen volt az 1998-as Látvány - magyar művészet a színház és film közt izgalmas bemutatót a Műcsarnokban. Olvashatunk a kötetben a Nemzeti Színház építésének előtörténetéről és az ellentmondásoktól sem mentes Álmok álmodói című kiállítás létrejöttének körülményeiről és a konepcióról.

Ez a könyv különleges számvetés, vallomás és dokumentumgyűjtemény. Ahogy tudományos munkáknál illik, korrekt és szakszerű a színházi előadások és a könyvek, katalógusok, tanulmányok listája. A gazdag képanyag elsősorban az utóbbi évtizedek színházi produkcióit dokumentálja. Emberről, korról és a benne megszülethető látványművészetről kapunk nagyon izgalmas és élvezetes képet.

A kötetet a Ráday Könyvesház adta ki. Pontosabban dr. Orbán György, aki kulturális értékeket gondozó tevékenységével már a Balassi kiadó Margit utcai könyvesboltjában rendezett programokkal jeleskedett. Önállósulása után, szervezőmunkának is köszönhetően lett a Ráday utcából mára az, ami. A könyvesházban pedig filmeket vetítenek, kiállításokat rendeznek az olvasnivalók gazdag kínálata mellett. Az ő érdemük Szegő György Álomtervező című kötete. A kötet alcíme: Tesz-vesz album földi, színpadi és csillagmesékkel. Lapozgatós, belebújós, tudományos. (Ráday Könyvesház)