Mindezeket felidézheti Földényi F. Lászlónak a Kalligram kiadónál 2008-ban megjelent esszékötete. A szerző magyar nyelven negyedik köteteként kiadott Az ész álma című, amely 2000 és 2007 között írt esszéi tartalmazza, a könyv Európa belső hídjai és a Duna-parti gondolatok című fejezetek között jelöli ki fő gondolati irányait. Az esszé szó eredeti értelmében olyan kísérletként olvasható, amely az európai(an) magyar gondolkodói magatartásmód egyik lehetőségét villantja fel. Beszélője a megelőző kötet, a Berlin sűrűjében (2006) flaneur-i pozícióját fenntartó megszólaló, aki Európát valóságosan is és gondolati ívek mentén is átszeli. Bár az irodalom és a képzőművészet területét tekinti kiindulópontként, végül tágabb filozófiai témákhoz, kultúrtörténeti fogalmakhoz jut el - többek között a szabadság, a félelem, az emlékezet, a halál, a figyelem, a létezés, a boldogság -, amellyel írásait kimozdítja egy szűkebben értett körből, és általánosabb horizont felé tágítja: Európáról és az európaiságról való gondolkodáshoz. Nem kevés, amire figyel: jelenségek, (mű)tárgyak, alkotók, alkotások, amelyekkel mindig hatalmas háttérismeretet és asszociációs láncot indít el, amilyenek például a vakság a képzőművészet és az irodalom összefüggései (127); Kleist, az önpusztítás és az európai ember halálhoz való viszonya - egészen Halász Péter Műcsarnokbeli koporsójáig; emlékműszobrászat és negatív esztétika, műfordítások és csapdák, egészen nyelvfilozófiai és hermeneutikai megállapításokig {pl.: "A mondatok mást mondanak, mint amit elmondanak nekünk" (338)}. A kötet elolvasása (egybeolvasása) után kirajzolódik egyfajta kísérlet is arra, hogy a XIX. és a XX. századi művészetről, irodalomról és gondolkodásról szóló beszédet, megszólalást hogyan lehetséges a XXI. században továbbvinni vagy átvinni. Van-e rá lehetőség egyáltalán?

A magyar(országi) jelenségeket összegyűjtő fejezetben Hamvas Béláról is találunk egy rövidebb esszét A létezés paradox logikája címmel. Ez amiatt figyelemkeltő, mert Földényi F. László azon kevesek egyike, aki folyamatosan próbál fogódzókat, szempontokat keresni ehhez az ellentmondásos ugyanakkor nagyon kihívó életműhöz (korábbi köteteiben is fel-feltűnik egy-egy Hamvas-műről szóló írás). Maga a 33 esszé megjelölés a címben (akaratlan vagy akaratlagos) utalásként is érthető (?) Hamvas Béla 33 esszéje című könyvére3.

A személyes emlékekkel összefonódó írások közül - úgy vélem - kiemelkedik A Balaton partján című, amelyben a Balatonról 1996 és 2005 között megjelent könyveket ismertet. Nem csupán attól érdekes, hogy rengeteg apró részletre is rávilágít, például arra hogy "Szekrényessy Kálmán elsőként úszta át a tavat Siófok és Füred között, először 5 óra s 52 perc alatt..." (385) vagy hogy F. S. Beudant francia geológus 1822-ben megjelent könyve "a Balatonfelvidéket a világ legszebb tájának nevezte" (382), hanem érintettségében mértéket tartó írói pozíciója miatt is, amely átlendíti egy egyszerű könyvismertető határán. Mindez azonban nem meglepő a szerző írásait valamennyire ismerő olvasó számára.

A könyv végigolvasását követően azonban megszólal valamiféle disszonáns hang: az eszszékötet címe4 radikálisabb textust sejtet, mint amilyenek valóban létrejönnek az esszék elolvasása után. "Az ész álma" szóösszetétel az olvasó fejében megmozdítja az európai gondolkodásban a felvilágosodással felmerült - főként a különösképpen vitatott racionalizmussal és következményeivel kapcsolatos - problémakört, amelyet Goya Los Caprichos elnevezésű rézkarcsorozata 43. számú darabjának címe és ábrázolása is - lenyűgöző sűrítettséggel - tematizál. A Goya által címlapnak is szánt "Az ész álma szörnyeket szül" című lapon a műterme asztalra borultan álomba merült alakot (magát a művészt?) rémségesen rémisztő, vizionált alakok veszik körül.5 A sorozat minden darabja, és maga a címadónak szánt kép is tele van kérdésekkel, talányokkal, erős képi eszközökkel megfogalmazott még erősebben érzékelhető kritikával. (Ami miatt Goyát még az inkvizíció is zaklatta).

Földényi F. László könyvének esszéi azonban összegészében azt a benyomást keltik, mintha valahogy minden elsimulna, mintha minden a helyére tudna vagy tudott volna kerülni, mintha valójában az európai kultúrának a kötetben vizsgált jelenségei majdnem hogy problémamentesek lennének, mintha nem lehetne látni bennük a válság és a szörnyű tragikum (vagy tragikomikum) jeleit. Nem a kérdésfelvetések, a tágas horizont vagy a természetesen megszólaltatott igényesség hiányzik, hiszen mindezt megkapjuk a szerzőtől a tőle már megszokott színvonalon; inkább az okoz hiányérzetet, hogy egyik esszében sem, és a kötetet egyben olvasása után sem "robban" a címben és a fedőlapon - Goya ismert rézkarcának utalása alapján is - ígérni látszott, mély ellentmondásokra, régóta hordozott ellentétekre, fel nem oldott indulatokra utaló felvetés. Az olvasó már-már kedélyes világba lép a harminchárom esszé sorait olvasva, ismereteket szerez, bepillanthat az esszéíró - montaigne-i hagyományokat követő - személyes (gondolat)világába is. A könyv elején megadott hang - "Európa olyan, akár egy fikció: pontosan senki nem tudná megmondani, mi is ez, s mindenki mást ért rajta. / De mindeközben e fikcióban nagyon is jól el lehet élni." (9.) - ezt a kényelemérzetet végig fenntartja. Nem található (talán nem csak olvasói ügyetlenségből) az a rész, az a bekezdés vagy az a sor, ahol beteljesülni látszik valami abból a merészségből, amit a cím ígért. Persze ez nem jelenti azt, hogy az olvasó ne kapott volna nagyon sokat, esetleg mást (és másként többet) az esszék végigolvasása során. Csupán minden olyan rendben lévőnek tűnt. És ez mintha nem lenne teljesen rendjén való. (Kalligram)

JEGYZET

1 Nagyvilág, 2002/2., 163-167. Bárász Tamás fordítása

2 Elhangzott 2007. június 1-jén a Berlini Művészeti Akadémián rendezett ,,Perspektive Europa" című konferencia nyitóbeszédeként. Megjelent: Magvető, Budapest, 2008.

3 Tartóshullám-Bölcsész Index, Budapest, 1978.

4 Ez a címe Szentmihályi Szabó Péter 1977-ben megjelent kötetének is, Szépirodalmi kiadó, Budapest.

5 A Caprichos sorozatról v.ö. például: Nyerges Éva, Goya, a grafikus, a Caprichos tükrében in: http://dramairok.hu/data/file/1977/goya.pdf