Játszani hív a zongora
A hatalmas metropolis harminc pontján helyeztek el zongorát. Mint Luke elmondta, egy részüket másodkézből az eBay honlapon keresztül szerezte be, mintegy 100 fontért darabját, másokat különböző zeneboltok ajánlották fel. A kiszuperált hangszerek meglepően jó állapotban vannak, működésükről pedig egy minden egyes zongorát másodnaponként kezelésbe vevő, kerékpáron közlekedő hangoló gondoskodik. Nincs két egyforma darab a városban, mert mindegyiket az adott környékkel kapcsolatban álló képzőművész igazított fazonra, természetesen saját kézjegyével ellátva.
Hétköznap délelőtt a Soho Square-en, illetve az Oxford Street-i Plaza Centerben nem tolongtak az önkéntes jelentkezők, hogy próbára tegyék tudásukat, de egy-egy érdeklődő megállt, leült a zongoraszékre, és az ott elhelyezett kottát bogarászva, emlékezetére támaszkodva vagy improvizálva ütögetni kezdte a fekete-fehér billentyűket. Az Oxford Street-i zongorát egy közeli galéria tulajdonosa, Lee Campbell festőművész pingálta ki, a Union Jack brit nemzeti zászló és szürke alapon rózsaszínű rózsák kombinációjával, de például az ikonikus Royal Exchange Buildings, az egykori tőzsdepalota tőszomszédságában pénzjegyek alkotják a dekorációt. Ami a kottát illeti, mintegy két tucat örökzöld dallamot tartalmaz, az Early One Morningtól kezdve a Hey Jude-ig.
Luke Jerram önmagát az "időszakos alkotások" művészének tartja, és ebbe a koncepcióba illeszkedik bele a Játssz rajtam... sorozat is. Célja kettős: rögtönzött előadások támogatása, lehetőségnyújtás, hogy az emberek esetleg rejtve maradt tehetsége kibontakozzon, illetve szorosabbra fűzzék a szálakat, meghódítsák a köztereket. A művész becslése szerint július 13-ig mintegy kétszáz-háromszázezer amatőr és profi zongorista, illetve zenehallgató kerül kapcsolatba a hangszerekkel, amelyek azt követően iskolák és közösségek tulajdonába kerülnek.
A művész nem is tagadja, hogy bizonyos aggodalommal követi a zongorák és a mellékelt kották sorsát. A legnagyobb veszélyt nem is a tolvajokban, hanem az iszákosokban és természetesen az esőben látja. Ezért is vannak a hangszerek a falhoz, köztereken a legközelebbi padhoz láncolva. Minden zongorához biztonsági kamera csatlakozik, de van kijelölt "jótevője" is, aki napjában többször is vet rá egy pillantást, és amint elered az eső, betakarja.
Ami a 34 éves Luke-ot kevésbé tette boldoggá, az az eseménnyel járó bürokrácia. Minden egyes zongora "építési és fellépési engedélyt" igényelt, ami a rendőrség és az önkormányzatok bevonásával járt együtt. Londont megelőzően egyébként, ha szerényebb méretekben is, elsőként Birminghamben, majd Sydney-ben és Sao Paulóban is megrendezte a zongorajáték ünnepét. Nagy örömmel exportálná szellemi gyermekét Budapestre is. Itt is ugyanarra számít: az önmegvalósítás jegyében egyes vállalkozó szellemű járókelők meglepően élvezetes produkciót nyújtanak, mások viszont kifejezett szenvedést okoznak embertársaiknak.
