Kínos búcsú a világörökségtől
Az Európa vezető gazdasági hatalmát ért világszégyen azért is nagy, mert eddig csak egyetlen alkalommal töröltek "kincset" a kulturális világörökség listáról. Az UNESCO így szankcionálta az ománi természetvédelmi területet, amelyen a kőolaj-kitermelés végzett pusztító rombolást, többek között minimálisra szűkítve az ottani antilopok életterét. A világörökség-listán jelenleg 145 országból közel 880 - döntő részben kulturális jellegű - "kincs" szerepel.
A német politikusokat és a drezdai városvezetést is sokkolta a sevillai "pofon", bár az nem nevezhető váratlannak. Az UNESCO már 2006-ban a veszélyeztetett kulturális örökségek "piros listájára" tette a drezdai Elba-völgyet, amely két évvel korábban kapta meg a világörökség elismerést. A Waldschlösschen híd akkoriban a tervezőasztalon létezett, az építkezést 2007-ben kezdték meg. A beruházás komoly politikai ügy a keletnémet tartományban: elsősorban a Szászország és a tartományi főváros dolgaiban meghatározó szerepet betöltő kereszténydemokraták állnak ki a projekt mellett.
Az UNESCO-t a készülő híd viszont nagyon zavarta. Annyira, hogy a párizsi székhelyű szervezet már tavaly kilátásba helyezte az Elba-völgy "törlését". Angela Merkel (CDU) kancellár fellépése és a német diplomácia háttérmunkája még meg tudta akadályozni a blamázst. Az UNESCO kompromisszumként azt javasolta a szászoknak, hogy a városi és a környezeti tájképet teljesen átszabó híd helyett inkább a látványt kevésbé rontó alagutat építsenek. A "váltáshoz" hiába ajánlott szövetségi pénzeket Wolfgang Tiefensee (SPD) német közlekedési miniszter, a kereszténydemokraták és szociáldemokraták nagykoalíciójából álló szász tartományi kormány ezt kerek perec elutasította. Arra hivatkoztak, hogy a 2005. februári helyi népszavazáson a drezdaiak többsége a gépjármű-közlekedést, főleg a teherautókat "elvezető" híd mellett foglalt állást.
A hídügy kezdett egyre groteszkebb fordulatokat venni. Helma Orosz, a több mint félmillió lakosú Drezda tavaly novemberben beiktatott főpolgármestere most Sevillában mindössze egy percet kapott, hogy újabb kegyelmi időszakról győzze meg a bizottságot. A kereszténydemokrata politikusnő arra próbálta rávenni a testületet: a híd elkészülte után, vagyis 2011-ben döntsenek a világörökség cím megvonásáról. Az "áthangolási kísérlet" kudarcba fulladt, mert a bizottságot alkotó huszonegy tagállamból tizennégy áldását adta a súlyos szankcióra, és ezzel megvolt a végleges törléshez szükséges kétharmados többség.
Miközben a CDU és az SPD tartományi politikusai egymást vádolják a blamázs miatt, a sajtó nem kíméli Angela Merkelt sem. A berlini Der Tagesspiegel szerint a kancellár és CDU-elnök csődöt mondott, mert ahelyett, hogy hatalmi szóval leállította volna szászországi párttársait, a hidat tartományi ügynek nyilvánította. Pedig számos vezető német értelmiségi, művész - Günter Grass-szal az élükön - figyelmeztette a szász kormányt és Drezdát arra, fejjel rohannak a falnak.
A súlyos presztízsveszteség mellett Drezda anyagilag is bukik, mostantól nincs joga pénzt kérni abból a 150 millió eurós központi alapból, amellyel a Merkel-kormány a világörökség-programban megmaradt több mint harminc németországi helyszínt támogatja. Bár Helma Orosz azt nyilatkozta, az UNESCO-illetékesek biztatták: Drezda pár év múlva újra pályázhat a címre, az Andalúziából érkezett nagy tasli után a visszavétel igen távolinak tűnik. Híddal együtt különösen.
A magyarokról nem is pletykáltak
Magyar világörökségi helyszínekkel kapcsolatban eddig nem merült fel a jegyzékből való törlés Sevillában, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén. Az Andrássy út védőzónájaként szereplő erzsébetvárosi zsidó negyed, Tokaj-Hegyalja és a Fertő-kultúrtáj kerülhetett volna szóba, melyekről a bizottság korábban állapotjelentést kért: a VII. kerületben a régi házak bontása miatt, Tokajt érintően a szerencsi szalmatüzelésű erőmű építése okán, a Fertő-vidéken pedig az osztrák oldalon érvénybe lépett építési irányelvek miatt. E helyszínekkel kapcsolatban előbb a "veszélyeztetett kulturális örökségek listájára" kerülés merülhetett volna fel. Lapzártánkig a bizottság nem tárgyalta a magyar állapotjelentéseket, de a jelekből ítélve nem számíthatunk kedvezőtlen fogadtatásra. "Nem szerepeltünk a folyosói pletykákban sem. Tudják, milyen igyekezettel próbáljuk megalkotni a világörökségi törvényt, amely szabályozná a vitás kérdések egy részét" - nyilatkozta Fejérdy Tamás, a bizottság magyar tagja a műemlékem.hu-nak. (Cs. L.)
