A mozik végnapjai?
Jelenleg tizenhárom artmozi huszonhat vetítőterme kínál minőségi filmeket a fővárosiaknak: az 1980-as évek végén kialakult hálózat hosszú éveken át tartani tudta magát, egészen a 2000-es évek elejéig folyamatosan növelte a nézőszámot. A biztos 800-850 ezer nézős forgalom még akkor sem lanyhult, amikor az összes klasszikus filmszínház - a Corvint kivéve - bezárt, és a multiplex mozikból is komoly túlkínálat alakult ki.
Tavaly azonban drasztikusan, 650 ezerre csökkent a budapesti artmozik forgalma - mondja Port Ferenc, a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő moziingatlanokat kezelő Budapest Film Zrt. igazgatója. A szakember szerint ennek három oka van. Az egyik, hogy a multiplex-túlkínálat miatt (jelenleg 135 ilyen terem van a fővárosban) immár a művészfilmeket is felveszik kínálatukba a többtermesek, a minőségi művek jogdíja pedig a többszörösére nőtt az évek során. De a legnagyobb baj az, hogy kezd kiöregedni az artmozik közönsége, nincsenek új "belépők". A potenciális közönség minden bizonnyal a netről tölti le a legújabb filmeket, és mivel legtöbbjük nyelveket beszélő fiatal értelmiségi és egyetemista, már a magyarításra sincs szükség: eredeti verzióban nézik meg a műveket pár nappal a külföldi bemutató után.
A nézők eltűnésének az is fontos oka, hogy a művészfilm-forgalmazók - köztük a Budapest Film is - visszavonulót fújtak. Az SPI kivonult Magyarországról, a Best Hollywood is látványosan hallgat. Port szerint nagy probléma a már említett jogdíjak sokszor csillagászati összege. Mégis úgy látja, nincs a filmiparban válság, rengeteg filmet néznek az emberek, fejenként körülbelül évi 300-at, de csupán néhányat a mozikban. Általában elmondható, hogy a mozgókép-forgalmazás a legnagyobb átalakulást éli át. A cég forgalmazó üzletága, a Budapest Film Kft. ezért szakmai és pénzügyi befektetőre vár. Ami biztos: a jövőben a mozik csak a filmterjesztési értékmeghatározás és a promóció terén kapnak majd szerepet.
Egyértelművé vált, hogy ebben a piaci helyzetben nincs szükség ennyi artmozira - érvel Port. A Budapest Film stratégiai döntése alapján három saját üzemeltetésű filmszínházukra koncentrálnak, a Művészre, a Puskinra és a Toldira. Megpályáztatták a Tabán és a Kino üzemeltetését: az új szereplők színre lépését sikeres vérfrissítésnek gondolják. Hozzátéve: már tavaly felajánlották megvételre a Bemet, az Európát és a Hunniát. Kántor László, az üzemeltető kft. vezetője szerint azonban irreális összegért, csaknem 120 millió forintért.
Port Ferenc állítja, hivatalos vagyonértékelés történt, de a gazdasági válság miatt valóban drágák a frekventált helyen lévő ingatlanok. Már ha mozit akar az ember ott üzemeltetni. Második körben, június 6-án, a főváros engedélyével irányár és funkció nélküli értékesítési pályázatot írt ki a Budapest Film, a bevételeket pedig majd visszaforgatják: a Művész mozit tervezik felújítani mintegy 150-200 millió forintból.
A döntést a nagy nyilvánosság előtt csupán a Bem mozi vezetője kritizálta. Kántor László sajtóközleményben hirdetett aláírásgyűjtést a bezárás és az eladás ellen. Hangsúlyozva: az utóbbi tíz évben több mint 200 ezer néző fordult meg a budai vetítőben. Az utolsó hétre pedig különleges vetítéssorozatot szerveznek több neves filmes részvételével. Port ugyanakkor elmondta: továbbra is lesznek vetítések a Bemben. Miután június 30-án lejár Kántorék szerződése, átveszik a mozit, és két hét múlva újra megnyitják, egészen addig, amíg az értékesítési folyamat, várhatóan ősszel, le nem zárul. Az Európa és a Hunnia viszont szünet nélkül üzemel az eladásig, mivel azok üzemeltetőjével sikerült megegyeznie a Budapest Filmnek. Ez persze nem változtat azon, hogy nemsokára újabb három filmszínház tűnik el a fővárosból.
