Kulturális értékteremtők II.
A felvétel automatikusan nem jelenti a diploma megszerzését is. De vajon mennyit nyom a latban, ki hol szerezte tudását? Művészfilmek, nagyjátékfilmek, reklámfilmek készítői versengenek a szakmai és anyagi elismerésért. Az interjúk alapján megállapítható, hogy a reklámfilmes rendezők megítélése sokkal kedvezőtlenebb a játékfilmesekénél. Magyarországon a filmes szakemberek képzésének legjelentősebb részét a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzi. Emellett számos magániskola kínál tanfolyamokat és képzéseket, de a magániskolákat végzett hallgatók is igyekeznek bekerülni az egyetemre. A megkérdezett filmes alkotók egyhangúlag azt a nézetet vallották, hogy a SZFE-re bekerült hallgatók esélye arra, hogy pályán maradjanak, jóval nagyobb, mint a más intézményekből vagy azokon is kívülről érkező társaiké. A szakma igen zárt, így meghatározó fontosságúak azok a kapcsolatok, amelyek az egyetemen alakulnak ki.
A színművészi és a táncművészi pályához szintén nélkülözhetetlen a szakmai előképzettség. A színészképzésben is számos magániskola működik. Ám a végzettség nem elégséges a pályán maradáshoz, egyre gyakoribb, hogy a frissen végzett színészek nem tudnak befogadó társulatot találni, kénytelenek "válogatásokra" járni.
Az építőművészethez szükséges ismereteket, készségeket csak gyakorlás során lehet elsajátítani. Az építőművészek a főiskola elvégzését követően ún. mesteriskolában folytatják tanulmányaikat, ami ugyan újabb diplomát nem, de tervezői jogosultságot ad, sőt évtizedes hagyományai miatt hatalmas presztízsnek örvend.
A Szonda Ipsos 2006-os kutatásából az derül ki, hogy az akkor megkérdezett zeneművészek 93 százaléka vett részt valamilyen formális zenei képzésben. A Zeneművészeti Főiskolára 68 százaléknyian jártak.