Legtöbbször akkor történik baj, amikor nem számít rá senki – felkészülni azonban lehet arra is, ha valaki külföldi tartózkodása alatt szorul orvosi segítségre. Magyarország az Európai Unió (EU) tagjaként, illetve más országokkal kötött kétoldalú megállapodások révén részben biztosítani tudja állampolgárai külhoni ellátását is.

Az EU-ban, illetve egészen pontosan az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban minden sürgős kezelésre szoruló uniós polgárt el kell látni a helyi egészségügyi hatóságoknak, ha rendelkezik úgynevezett Európai Egészségbiztosítási Kártyával. Ezt a megyei egészségbiztosítási pénztárakban igényelhetik mindazok, akiknek itthon van (tb-alapú) egészségbiztosításuk.

A kártya az unión belül használható, de nem fedezi a nem sürgős beavatkozások költségét, amelyet általában a betegnek magának kell megfizetnie, ahogyan – ha az adott tagállamban létezik – az ellátáshoz fizetendő önrészt (például vizitdíjat) is. Emiatt még az unión belül is érdemes – a kártya mellé – utasbiztosítást is kötni, amellyel elkerülhetők a váratlan és időnként borsos költségek.

Az unión kívül szinte csak külön biztosítás révén vehető igénybe térítésmentesen (vagy utófinanszírozással) egészségügyi ellátás, kivéve, ha valaki az adott külföldi országban – például munkavállalás okán – rendelkezik egészségbiztosítással, vagy Magyarországnak érvényes kétoldalú megállapodása van az adott állammal a sürgős orvosi kezelések utólagos megfizetéséről.

Segítő számok

Nem árt tudni azt sem, hogyan kérhető gyorsan orvosi segítség a bajban. Európa legtöbb országában a 112-es, a világ számos országában – főként az amerikai kontinenseken – pedig a 911-es segélyhívó szám használható. De utazás előtt mindenképpen érdemes megnézni, hogy az adott államban milyen számon lehet segítséget kérni. Afrikában elterjedt például a 17-es, és a 999-es szám is, míg Ázsiában az előbb felsoroltak közül szinte mindegyiket használják valamelyik országban.