Nem tanultam hivatalosan
- Ha jól tudom, ön előtt nem ismeretlen Magyarország!
- Igen, mivel az exfeleségem félig magyar volt, a hetvenes-nyolcvanas években nagyon sokat jártam a családjánál Magyarországon. A kilencvenes években pedig Mick Jaggerrel fordultam meg Budapesten, mint fotós. Sok minden megváltozott azóta. Nyitottabb lett a város és nyitottabbak az emberek. Azt viszont nagyon sajnálom, hogy eltűntek neonreklámok. A város arculata még mindig gyönyörű, de nekem így sokkal szegényebb. A falvak érintetlenebbek maradtak.
- Első nagyjátékfilmje, a Control hangos siker volt Cannes-ban. Mi csábította arra, hogy a mozgókép irányába nyisson?
- Mindig is önmagamat fejlesztettem, nem tanultam hivatalosan a művészetet. A fotózás és a videoklipek terén is próbálgattam a médiák és a saját magam határait. A mozira először az 1990-es évek végén gondoltam, bennem volt a vágy, de amikor forgatókönyveket olvastam egyfajta bizonytalanság kerített hatalmába. Olyan nagyszerű rendezők dolgoznak, mit keresnék közöttük, gondoltam egészen addig, amíg nem jutott hozzám a Control terve. Mivel jól ismertem Ian Curtist, előnyben voltam a többiekhez képest, akik bizonyára jobb direktorok nálam, de nem voltak képben. Most már jobban tudom, hogy mi is az a mozi...
- Szóval lesz folytatás?
- Hogyne! De egészen másféle: színes és klasszikus thriller, amely Olaszországban játszódik. Ahhoz, hogy a Control elkészülhessen, el kellett adnom a házamat, most ezt nem szeretném. A Control forgatása idején senki sem akart velem dolgozni. Egy első filmes rendezővel, aki ismeretlenekkel forgat fekete-fehér filmet. "Az öngyilkos projekt", így gúnyolták a hátam mögött a készülő filmet.
- Éppen ezért nehezem hiszem, hogy egy zsánerfilm gépies levezénylése örömet okozna.
- Bízom benne, hogy ilyen körülmények között is tudok olyan vizuális nyelvet alkalmazni, amely belőlem fakad. Még akkor is, ha most nem vagyok személyesen érintett, mint a Control esetében.
- Talán a személyes érintettség, azaz Ian Curtisszel való közeli ismeretsége okán a Control nem tipikus életrajzi mozi...
- ...hanem afféle love story. Nem akartam tollba mondani a Joy Division történetét, inkább érzelmi alapon akartam megmutatni azoknak, akik soha nem hallottak róluk. Ha szereted a zenét, akkor élvezni fogod. Ez néhol működött, néhol pedig nem.
- Igaz, hogy színes nyersanyagot használt?
- Igen, mert a film esetében már nem létezik jó minőségű fekete-fehér nyersanyag. Még szerencse, hogy fotózni azért még lehet ilyenre. Egy állóképnek a szemcsék előnyére válnak, ám a mozgókép esetében zavaróak.
