Kik voltak a sámánok? Hol, hogyan éltek? Mit csináltak? Mire voltak képesek? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak azok, akik a Múzeumok Éjszakáján ellátogatnak a zalaegerszegi Göcseji Múzeumba. Az estétől hajnalig tartó programsorozat kiemelt eseménye lesz ugyanis Somfai Kara Dávid, az MTA Néprajzi Kutatóintézete sámánkutató munkatársának előadása. A sámánok titokzatos világa után a manysi hiedelmekkel, szellemekkel ismerkedhetnek meg a Göcseji Múzeumba látogatók, hiszen egész éjjel látható lesz a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszkból érkező, A Tűz őrzője és a Manysi szenthelyek című vándorkiállítás.

- A hanti-manszijszki Természet és Ember Múzeum, valamint a novoszibirszki egyetem szakembereinek köszönhető tárlat a legközelebbi nyelvrokonaink kultúrájába, vallási életébe enged bepillantást. A kiállítás a nyugat-szibériai tajgán, az Ob alsó- és középső folyása mentén élő, vadászó-halászó obi ugorok mindennapjait, s hitvilágát mutatja be - mondta Vándor László, a Göcseji Múzeum igazgatója, s hozzáfűzte: - A tárlaton láthatók lesznek egyebek mellett vallási szertartásokon készült videó- és fényképfelvételek, manysi ruhák, ékszerek, hangszerek, vadászeszközök, de kiállítanak több, védőszellemeknek szánt áldozati ajándékot is.

A Múzeumok Éjszakáján a sámánizmus és a manysi szellemvilág kerül ugyan a középpontba Zalaegerszegen, de azért akad majd másféle érdekesség is. A Göcseji Múzeum az idén is folytatja a "műtárgyak vendégségben" elnevezésű programját: az érdeklődők az idén egy - 2006-ban, Somogy megyében talált - különleges hun áldozati üstöt tekinthetnek meg. A hosszú éjszakán lesz még dobkoncert, táncház, hastánc-, kézműves- és restaurátorbemutató. És persze egész éjjel láthatóak lesznek a Göcseji Múzeum állandó tárlatai, így a vendégek megtekinthetik például a Központok a Zala mentén című kiállítást, amely a megye a római kori Salla (Zalalövő), az Árpád-kori Mosaburg (Zalavár), és az újkori Zalaegerszeg történetét mutatja be.

A régészek munkája izgalmas és ezúttal ki is próbálható