- Miközben az artmozik a csőd szélén állnak, a művészfilm-forgalmazók megszűnőben vannak, a budapesti Cirko-Gejzír él és virul: filmhónappal ünnepli tizenötödik születésnapját.

- Eufóriáról szó sincs, csupán minimális ünneplésről. Hatalmas dolognak tartom, hogy egy közhasznú alapítvány, egy civil kezdeményezés egyáltalán fenn tudott maradni tizenöt évig.

- Lehet, hogy a Cirko is bajban van?

- Mindig is pénzügyi problémákkal küszködtünk, ezért nem érezzük meg annyira az aktuális gazdasági válságot. Könnyebben vesszük, mint akiknek nemrég még gondtalan volt az életük. Nézőszámunk stabil, a támogatások sem csökkentek, elvagyunk. Fesztiválokat szervezünk, izgalmas filmeket hozunk be, és családias környezetben mutatjuk be őket.

- A művészfilm-forgalmazói piac drasztikusan átalakult az utóbbi két-három évben. A nagy fesztiválsikerek szép lassan a Cirkónál landolnak.

- A forgalmazók visszavonultak, nem foglalkoznak már azokkal a filmekkel, amelyeknek a terjesztése nem hoz profitot, ne adj'isten ráfizetésesek. Mi nem a hasznot hajtjuk, olyan műveket mutatunk be, amelyeket nagyon fontos, hogy lásson a magyar közönség.

- Mégis, miből?

- Kevesen vagyunk, kicsi a rezsink. Mindemellett látjuk előre, milyen uniós támogatásokra vannak esélyeink, és tudatosan tervezünk. Nem olyan hektikus a rendszer, mint a hazai, lehet egy egész évre előre tervezni. És vannak nagyon jól menő filmek: az Esküvő után, az Ádám almái vagy a 4 hónap 3 hét 2 nap. Ezekből tudjuk finanszírozni a kevés nézős művészfilmeket. Ilyenekből évente kettőt-hármat tudunk vállalni.

- Tavaly állami támogatásból kiépült az artmozikban az e-cinema rendszer, megteremtve a digitális vetítés lehetőségét.

- Nagyon jó ötletnek tartom az e-cinemát, de nem menti meg az artmozikat, mert a forgalmazók, amelyek mellé állhattak volna, inkább visszavonultak. Magyarul: nagyon kevés a rendszeren belül vetíthető film.

- Mi a kihátrálás oka? Sokan a rendszer gyenge képminőségét okolják.

- Szerintem is baj van vele. De ez egy fejlődő rendszer, lehet rajta javítani. Csakhogy régebbi keletű a probléma, 2004 óta folyamatosan esik az artmozik nézőszáma, a bérleti díjak viszont stagnálnak. Több kutatást is végeztünk, végül eldöntöttük, kialakítunk egy határozott arculatot: a Cirko-Gejzírnek így a tendenciákkal szemben folyamatosan nő a látogatottsága. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy csak azok a mozik fognak megmaradni a piacon, amelyek mögött forgalmazó cég áll, vagy magának szerez filmeket, programokat.

- Vidéken is üzemeltetnek egy mozit, a pécsi Apollót. Ennek tudatában kissé meglepő, hogy amikor év elején kettészakadt az országos Artmozi Egyesület, akkor ön a fővárosi csapáshoz csatlakozott.

- Az Artmozi Egyesület egy érdek-képviseleti szervezet, és volt egy pont, amikor annyira erősen ütköztek a vidékiek érdekei a budapestiekével, főleg a támogatás elosztásában, hogy nem lehetett tovább együttműködni. Azt szeretnénk, ha minden mozit egyenként, teljesítmény alapján támogatnának, függetlenül attól, hogy hol van.

- Nemrég beszállt a pesti Kino mozi üzemeltetésébe is. Terjeszkedés?

- Nem terjeszkedés, kísérlet. Mundruczó Kornéllal és Petrányi Viktóriával olyan helyet álmodtunk meg, amelyik nemcsak mozi, hanem egyfajta közösségi befogadó tér is. Ősztől ez a programban is meg fog mutatkozni: a filmvetítés csak a műsor 50-60 százalékát teszi majd ki, lesznek színházi előadások, performance-ok is.

Balassa Péter