Kiknek GPS-térkép a táj
A GPS-turisták egyik legismertebb honlapja a geocaching.hu 2001 óta létezik, s immár jelentős civil mozgalom is szerveződik köré. A honlapon az ország területéről jelenleg majdnem 2500 megjelölt pontot találunk, melyet a kesserek, magyaros nevükön "ládászok" megkeresésre ajánlanak. A helyszínek mind érdekesek földrajzi, történelmi vagy helytörténeti szempontból, s általában kevésbé ismertek. Kinn a terepen mindegyiknél találhatunk elrejtve egy ládikát is (általában egy műanyag dobozt vagy flakont, hogy a belé rejtett dolgokat ne érje a víz; erre a bizonyos "rejtésre" utal a játék angol nevében a "cache" szó), amelyben egy kóddal ellátott füzetke vagy papírtekercs lapul. A szerencsével járt kesser beírhat a noteszbe, az ott lelt kód segítségével pedig regisztrálhatja magát mint megtalálót a geocaching honlapon.
A példa külföldi. Az első magyar geoládát a pilisborosjenői "egri" várrom kapta még 2001-ben egy "skepticX" fantázianevű ládásztól, meséli a honlap és a mozgalom egyik alapítója, Kolesár András térinformatikus. 2002 februárjában már eljutott a mozgalom a századik ládáig, s három év kellett az ezredikhez. A ládászkodásban ma már 15-20 ezer ember vesz részt, s úgy 300-an járnak a rendszeresen megrendezett találkozókra, ők a legaktívabbak. A legszorgosabb ládakihelyező egy MikiCache nevű szenvedélytárs, aki úgy 60 hely "gazdája". Vagyis 60 helyet jegyeztetett be, ahol ő tette ki a dobozt, a füzetet, s rendszeresen figyeli is a sorsukat.
A keresés igazi kaland a "ládász" számára, s közben felfedezi a tájat, a környéket is. Az érdekes látnivalókat aztán a lelkes GPS-turista - aki gyakran lokálpatrióta - maga ajánlja, tölti fel a geocaching honlapra, hozzáfűzve megfigyeléseit. A honlapon így mára létrejött egy folyton gazdagodó, mindenki számára elérhető, s a civilek kontrollja által csiszolódó, élő adatbázis, rengeteg hasznos információval. Ahol főleg olyan megnézni való helyeket lehet találni, amelyek nem a tömegturizmus célpontjai. Amelyek mellett elmegyünk egyébként. Sőt minél ismeretlenebb, eldugottabb egy hely, annál jobb. Például a Kornyi-tó a Káli-medencében, az Árpád-kori Papsoka-templom Balatonfüred fölött vagy a "kis púpról nagy kilátás" nevű hely a Keszthelyi-hegységben - említ néhány példát Kolesár András.
Nem véletlen, hogy a műholdas helymeghatározást felfedezte magának a műemlékvédelem is. A GPS-t használóknak tavaly nyáron versenyt indítottak a hazai műemlékállomány föltérképezésére. Néhány hónap alatt sikerült csaknem az összes országos műemléknek, több mint tízezer objektumnak a pontos koordinátáit meghatározni, s az adatbázist, állapotleírásokkal, személyes megfigyelésekkel együtt a műemlékem.hu című honlapon elérhetővé tenni. Így sokkal könnyebb lesz a jövőben megtalálni őket. Az örökségvédelemnek csak jó, ha a műemlékeket ezáltal többen fogják felkeresni, s a civilek leírják a honlapon az észrevételeiket.
Már a bekódoláskor több műemlékről kiderült, hogy tulajdonképpen nem létezik, vagy nem úgy, ahogy nyilvántartják. Például a Zirc, Cisztercita kastély néven szereplő műemlékről éppen azt a két kulcsszót nem tartalmazta a nyilvántartás, ahogyan megtalálható lenne: Akli-major.
Szintén Kolesár Andrásék készítették el és működtetik a turistautak.hu című honlapot, amelyről az ország összes turistaútvonala letölthető. Az utakat maguk járták le, mérték be, s adataik ma már pontosabbak, mint a turistatérképeké. Óriási munka volt létrehozni mindezt, a letöltésért mégsem kérnek pénzt, bár gondolkodtak rajta. De mindig arra jutottak, hogy az sokat elvenne a dolog szépségéből és szabadságából.
A GPS csak az egyik (amerikaiak által üzemben tartott) műholdas rendszer neve (29 műholddal). Emellett Oroszországnak megvan a saját működő rendszere (19 műholddal), Kína igen előrehaladott állapotban van a saját rendszerével (6 működő műholddal), és az Európai Űrügynökség (ESA) is két keringő tesztholddal büszkélkedhet már. A műholdas helymeghatározás "közös" elnevezésére ezért nem a GPS-t, hanem a GNSS-t kellene használni (Global Navigation Satellite System), hívja fel a figyelmet Kovács Béla, az ELTE térképtudományi és geoinformatikai tanszékének tanára.
