Ennek valamelyest ellentmond, hogy néhány hete Szőke Balázs, a kht. igazgatója a Népszavában azt nyilatkozta: a Várbazárnak másfél éve van hátra. Mint kérdésünkre elmondta, ezt csak az épület bizonyos részeire értette, néhány helyen ugyanis felgyorsult a romlási folyamat a több mint százéves és negyedszázada lakatlan építményben. Ettől függetlenül az igazgató szerint az ifipark területe kiadható lenne, de ehhez el kellene végezni bizonyos állagvédelmi munkákat. Ha ezeket a leendő üzemeltető vállalja, akár működhetne is a hely. Nem műemlék-felújítást várnának el, hanem a veszélyes részek megerősítését vagy szakszerű visszabontását, olyan mértékig, hogy a helyet használni lehessen. Az üzemeltető három évre kapná meg a volt ifiparkot, amely persze nem működhetne egészen úgy, mint régen: valószínűleg koncerteket sem tarthatnának benne. De egy kellemes, kiülős, bárzenés hely talán lehetne belőle.

Az ifiparkot egyébként 1984-ben azért zárták be, mert életveszélyessé vált. Egy ledőlő kőballusztrád 1980-ban halálos balesetet okozott. Azóta sokat pusztult az épület, az egykori pergola kőoszlopai például fatámasztékkal állnak már csak, de több már úgy sem, mert annyira tönkrement, hogy inkább lebontották. Egy statikai vizsgálat tíz évvel ezelőtt a Várbazár udvarára felvezető rámpát is használhatatlannak minősítette. Teljesen rossz az épület szigetelése, vízelvezetése.

Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke nem tartja elképzelhetőnek, hogy jelenlegi állapotában hasznosítsák a Várbazárt. Az állagvédelmi, veszélyelhárítási munkák vagy például megfelelő vizesblokk kialakítása, amely munkák a használatot lehetővé tennék, becslése szerint százmillió forintba kerülnének: nem valószínű, hogy ekkora befektetés három év alatt megtérülne a bérlőnek. Amúgy persze üdvözlendő - mondja -, ha egy műemléket hasznosítani akarnak, de természetesen a műemlékvédelemnek vannak feltételei. Az elnök hangsúlyozza: a pályázat kiírása előtt a Budavári Kht. és a KÖH között nem volt érdemi egyeztetés.

A Várbazárnak talán jó lenne, ha élet költözne falai közé, mert ez nyilván az állapotának egyfajta szinten tartásával járna, sőt talán némi javulással is, ami mindenképp jobb lenne a mostani csendes pusztulásnál. Másrészt viszont a "kis magyar abszurd" szép esete, hogy az egyik legszebb fekvésű műemlékünkből, világörökségünkből több évtizedes tervezgetés után végül "romkocsmát" csinálunk - igaz, ideiglenesen. De ha valaki három évre bérbe veszi a helyet, az burkoltan annak elismerése is, hogy újabb három évig nem kezdődik el a komolyabb felújítás.

Felújításról most sincs szó