A sugárzás már digitális, a műsor még nem HD
Ahhoz, hogy megértsük a digitális televíziózás lényegét, elég annyit tudnunk, hogy a televíziós jelek digitalizálásával és különféle képtömörítő eljárásokkal mára sikerült elérni azt, hogy egy televíziós csatorna helyén tizenkettő is elférjen. A fennmaradó helyet sok célra lehet felhasználni: lehet rajta több adót adni, lehet rajta nagyobb felbontású, jobb minőségű műsorokat sugározni, és lehet rajta internetet, sőt telefonszolgáltatást is nyújtani.
Érdemes megjegyezni, hogy a digitális televíziózás minden televíziós átviteli csatornán (vagy platformon) működik már: a kábeles, a műholdas televízión, sőt ma már a telefonvonalon is. A "digitális átállásként" emlegetett probléma csak a földfelszíni televíziós sugárzásra vonatkozik, ami egy speciális eset.
A digitális televíziózással gyakran összekevert fogalom a HD-televíziózás. A HD (high definition) önmagában annyit tesz, hogy az eddigi televíziós kép felbontását - a megjelenített képsorok és oszlopok számát - megnövelték, a méretarányát pedig megváltoztatták. Az eddigi majdnem négyzet alakú - 4:3-as - helyett 16:9-es lesz az adás, olyasmi, mint a moziban, ugyanis ez a képarány jobban illeszkedik az emberi látás vízszintes látómezejéhez.
A felbontás növelése részletgazdag képet eredményez. Az eddigi PAL-szabvány, amelyet SD-nek is hívnak, 576x720 képpontot jelenített meg, a
HD-s felbontás 1080x1920 képpontot használ. (Ezt nevezik 1080i-nek is.) Az is lehetséges lesz, hogy a hangcsatornán az eddigi sztereó helyett 5.1-es hangot sugározzanak, amellyel a moziból ismert térhatású hangzás érhető el megfelelő otthoni hangrendszerrel.
Mivel a HD-adás ötször annyi helyet foglal el, mint az SD, csak digitálisan éri meg továbbítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a digitális adások mind HD-k volnának! A digitális csatornák, amelyeket nézünk, továbbra is SD-k, a HD-minőségért külön csomagokra kell előfizetni. Aki egyébként egyszer is látott HD-adást, soha többé nem keveri össze a kettőt.
Egy másik félreértés az, hogy a nyújtott téglalap alakú adás szükségszerűen HD-adás is. Az SD-méretben is lehet ilyen formátumot fabrikálni, ez az átállási folyamat most megy végbe.
Ettől azonban nem lesz nagyobb felbontású a kép, sőt inkább kisebb, mert ezt a hatást úgy érik el, hogy az SD-felbontású kép alján és a tetején két sötét csíkot sugároznak. Ennek az újabb tévék tulajdonosai örülhetnek, mert az új televíziók mind 16:9-es képarányúak, így a televíziós kép kitölti a teljes képernyőt. Más kérdés, hogy a modern LCD tévék nagy felbontása felnagyítja az SD-kép hibáit, ami miatt sokan csalódnak a digitális adásban.
Hazánkban a prémiumcsomagokban elérhető HD-adások általában nagy külföldi médiacsoportok filmcsatornái, ismeretterjesztő és sportcsatornái, általában négy-öt adás. A kereskedelmi televíziók, az RTL Klub és a TV2 - amelyek egyébként rég digitális SD-technológiát használnak - ma még nem látnak fantáziát a HD-adásokban, mert ezek csak a háztartások elhanyagolható százalékába jutnak el, a kereskedelmi televízióknak pedig az elsődleges szempont a nézettség. A kamerák és egyéb eszközök cseréje egyébként többmilliárdos költséget jelentene számukra.
A Magyar Televízió - ahogy Angliában a BBC - szeretne a HD-televíziózás úttörője lenni, de pénzügyi okokból egyelőre csak műsorainak kis részét tudja HD-technológiával rögzíteni. A köztévé mégis ad ki HD-jelet is, amelyet úgy készít el, hogy az SD-képet felnagyítja HD-méretűre. (Ezt az újabb televíziók maguk is meg tudják oldani.) A stúdióban ezt a feladatot egy 1,5 millió forintos gép végzi el, így az MTV HD-jele valahol félúton van az SD és a HD között. Az m1 és az m2 SD- és HD-adásainak képaránya már többségében 16:9-es, a hírműsorok a nyáron váltanak.
Nagy felbontású (HD-) műsort adó csatornák:
Eurosport, National Geographic, Discovery, History Channel, Filmbox HD, MTV, m1, m2.
