Az antik kottákkal való kereskedés egy igen speciális szakma. Ahhoz ugyanis, hogy egy kottának megállapítsák az értékét, komoly szaktudásra és rengeteg időre van szükség. Egy lehetséges lelőhelyen, mondjuk egy zenész hagyatékában viszont hegyekben állnak a kották, amelyekből jó esetben egy-két példánynak van a használati értékén túl valamilyen különlegessége, amelyből a kereskedő némi profitot remélhet.

Éppen ezért a Budapesten található zenei antikváriumok lényegében csak használtkotta-kereskedések: a különleges kottákat át sem veszik, vagy ha igen, akkor messze az értékük alatt fizetnek értük.

- A Zeneműboltban nagyjából ezer forintot adtak volna a Fából faragott királyfi első kiadásáért. Gondoltam, hogy ennél azért csak többet ér, és feltettem az e-Bay-re egy euróért, ahol végül meglepetésemre 90 euróig ment a licit. Már zeneakadémista korom óta gyűjtöm a kottákat, és ezen az eredményen felbuzdulva elindítottam egy honlapot is, ahol zenei ritkaságokat, főleg kottákat árulok. Ma már jobban örülök annak, ha találkozhatom a vásárlóval, és az igazi gyűjtők is szeretik a saját szemükkel látni, mit vásárolnak - meséli Bősze Ádám, akinek, mondhatni, hobbija ez a szakma. Bár aki látta az egész lakás falait beborító, kötetekkel tömött polcokat, az tudja, elég komolyan veszi az időtöltést. Bősze Ádám, aki egyébként a Bartók Rádió Muzsikáló Reggel című műsorát vezeti, azt is elmondta: nem tud másról az országban, aki kifejezetten a zenei ritkaságokkal foglalkozna, ami nem csoda, mert potenciális hazai vásárlóit is össze tudná számolni egy kezén.

Ennek az a legfőbb oka, hogy zenészből ugyan elég sok akad Budapesten, de nekik az első kiadásokból, kéziratokból nem sok hasznuk származik: előadásaikhoz a legfrissebb kritikai kiadásokat használják ugyanis. A kottaritkaságok elsősorban a gyűjtők szívét dobogtatják meg, akik fejükbe vették például, hogy az összes Liszt-mű első kiadását megszerzik. Rajtuk kívül a különböző zenei múzeumok, hagyatékok és közgyűjtemények szoktak ilyen kottákat vásárolni, de Magyarországon ez sem jellemző. A kiadások közötti zenei változások pedig leginkább a zenetörténészeket, -kutatókat érdeklik, ők viszont, ha tehetik, inkább könyvtárba járnak.

- Ha a kotta nyelve nem lenne nemzetközi, esélyem sem lenne bármit is eladni a frankfurti vagy a lipcsei könyvvásáron. Azok a kották, amelyekben magyar dalszövegek vagy magyar instrukciók vannak, külföldön így is teljesen értéktelenek. Ez a munka egyébként komoly befektetést is igényel, mert a kották nagy részére nincs ráírva, hogy mikor adták ki. Ezt csak a különböző kiadók vagy zeneszerzők szerint összerendezett katalógusokból lehet kideríteni, amelyek, mivel elég kis példányszámban jelennek meg, több tízezer forintba kerülnek. Emellett az antikváriusnak is el kell készítenie saját katalógusát, amelyben összefoglalja, hogy a kínált kották mitől különlegesek - magyarázza Bősze Ádám.

A magyar piacon a hazai zenekultúrának köszönhetően meglepően sok ritkaságot lehet találni. Főleg Liszt, Haydn, Mozart és Beethoven első kiadásai kerülnek elő. De az 1949 utáni kották között nem érdemes kutatni, mert a kiadás központosítása nemigen kedvezett a különlegességek születésének.

Egy első kiadású Verdi