A sci-fi titka, hogy realista
Schubert Gusztáv filmesztéta, a Filmvilág folyóirat főszerkesztő-helyettese szerint ez egyáltalán nem meglepő: - Az igazi SF realista: ha merő kitaláció lenne, senkit sem érdekelne. A néző mindenekelőtt saját magára kíváncsi, a saját problémái, vágyai és félelmei foglalkoztatják még a legfantasztikusabb kalandokban is. Ha úgy érzi, semmi köze sincs a történethez, amit a vásznon lát, közönyös marad. A sci-fi jó esetben ezt a kíváncsiságot elégíti ki, egy lépéssel megelőzve a korát és nézőit, formát ad annak a jó vagy rossz érzésnek, ami benne van a levegőben.
A szakértő szerint a sci-fi több mint tematika: a jellegzetes motívumkincsen és a tudományközpontú világképen túl a speciális megfigyelőpont volta emeli ki a többi filmes műfaj közül.
- A tudományos fantasztikumot nézőpontja teszi eredetivé: "szoba kilátással", olyan műfaj, amelynek a jövőre nyílik az ablaka. A világ egy ideig lassan változott, évszázadokig "eljárt tengelyén", a francia forradalom és az ipari forradalom óta azonban felgyorsult minden. A folyamatos jelen helyébe a jövő idő lépett. A stíluskorszakok tíz-tizenöt évente lecserélődnek, az ideológiák szavatossága maximum ötven-hatvan évre szól, a csúcstechnika pár év alatt elavul: alapélménnyé vált a dolgok forgandósága. Az ókori Egyiptomban azt érezhette az ember, hogy megállt az idő, ezer évvel ezelőtt is így mentek a dolgok, ezer év múlva is így fognak menni. 2009-es - globális - alapélményünk egészen más: nem tudjuk, mit hoz a holnap. A technikai változások és a társadalom jövőjének kutatása kulcskérdéssé vált.
Minden kornak megvan a maga jellegzetes sci-fi témája. Ötven-hatvan évvel ezelőtt a "Figyeljétek az eget!" felkiáltás jegyében a Mars-beli szörnyekkel zsúfolt inváziós filmek a hidegháborús paranoia lenyomatát adták, a modern sci-fik a szimulákrumok, a virtuális világok labirintusába zárt ember problematikáját tükrözik. - A XXI. századra leginkább jellemző altípus előbb jött létre, mintsem az új évezred megkezdődött volna, 2000 csak a naptárban volt fordulópont, a kilencvenes évek elejéig kell visszaszámolnunk. A számítástechnika attól kezdve válik egyre szédítőbb tempóban a mindennapi élet részévé, ehhez adódott hozzá az internet gyors terjedése. A ma domináns témája a cyberpunk: a számítógépek, az intelligens értelem uralta világ s a virtuális realitás. Az ebből eredő filozófiai, etika dilemmák kerülnek középpontba a filmekben is: mi teszi az embert emberré? Milyen lesz a természetes és a mesterséges értelem viszonya? A jó SF gondolkodik: szembenéz a sorsdöntő változásokkal. A modern változatnak William Gibson a prófétája és a Mátrix a bibliája.
A SF és a földrajz összefüggése ugyan merőben esetleges, népszerűsége összefügg a társadalom technikai fejlettségével. A XX. század nagy SF-nemzetei a legiparosodottabb országok voltak, de a szakértőnek az a véleménye, hogy ez a XXI. században a világgazdasági átrendeződés miatt meg is fordulhat, s lehet, hogy az indiai sci-fié lesz a jövő.
Schubert Gusztáv szerint a magyar sci-finél az elmúlt nyolc-tíz évben valóságos új hullám tanúi lehettünk. Vannak nemzetközileg elismert SF-íróink, az idei filmszemlén pedig két antiutópiát is láthattunk: a Stanislav Lem esszéjéből készített 1 című művet és Az adást, ami arról szól, mi vár a társadalomra, ha eltűnik a kép a tévékről és számítógépek monitoráról. - A magyar sci-fiben nagy potenciál van. Technológiai fejlettség és érzelmi barbárság: ez a robbanóelegy teszi speciálissá a modern magyar tudományos-fantasztikumot.
A mélység titka (The Abyss, 1989) HBO, május 25., 26., 31.
A Titanicot rendező James Cameron mindig elemében van a vízben: remek sci-fi-akció egy víz alatti olajfúró csapatról, amelynek tagjai az elsüllyedt atomtengeralattjáró kimentésére szervezett akció során a nagy
kékségben egy idegen civilizáció egyedeivel kerülnek konfliktusba, de a végén minden...
Star Trek-sorozat (1966-1969) TV6, hétköznap délután és szombat délelőtt.
Harminchárom éve ejti ámulatba a Star Trek-univerzum a rajongókat. Az eredeti klasszikus sorozat az alapokat fektette le, az új, egész estés mozifilm pedig a legendás Enterprise csillaghajó legénységének korai éveibe kalauzolja a Kirk kapitány- és Spock-fanokat. Aki igazi treki, az most a képernyőre/filmvászonra tapad!
Vágott verzió (The Final Cut, 2004) Viasat3, május 30.
A Zoe Chip nevű implantátumnak köszönhetően az emberek minden emlékét megörökítik, hogy aztán haláluk után kisfilm formájában vetítsék le a gyászoló rokonoknak. Igaz, a vágott verzió - mondhatni - nem mindig a teljes valóságot tükrözi... Elgondolkodtató tudományos-fantasztikus film a manipulációról és arról, hogy mi van, ha a Nagy Testvér a saját fejünkben tevékenykedik.
