A gyerekeknek már alig rajzolnak
A műfaj helyzete gazdasági válság nélkül is régóta mostoha, mert az animációt a köztámogatás a "futottak még" kategóriába sorolja. A Magyar Mozgókép Közalapítvány például az idei 3,2 milliárd forintos gyártási támogatásából mindössze 170 milliót szán rá. A Nemzeti Kulturális Alap 359 milliós filmes keretének kisebb hányadát fordíthatják animációs forgatókönyvek (storyboardok), figuratervek készítésére. A hazai televíziók általában nem költenek rajzfilmgyártásra. Pedig a múlt század hetvenes, nyolcvanas éveit azért tekintik a hazai animáció "aranykorának" - amelyhez sokak gyerekkori élménye fűződik -, mert akkor a Magyar Televízió volt a legbuzgóbb megrendelő. A Mézga család, a Dr. Bubó és más kedvelt családi sorozatok éppúgy fémjelzik e korszakot, mint nagyfilmek, például a János vitéz, a Vuk, vagy az egyik legsikeresebb mű, a Macskafogó.
Az utóbbi rendezője, Ternovszky Béla kivételnek számít ma. Legutóbb elkészíthette a Macskafogó 2.-t, amely rögtön 300 ezres nézőszámot vonzott a mozikba. Mégis borúlátóan nyilatkozott a magyar rajzfilm jövőjéről rendezett eszmecserén. - A rendszerváltás után örültünk a tévépiac kialakulásának, mert megrendeléseket reméltünk az új tévéktől. De nagyot csalódtunk: még a köztelevízió is felhagyott az animáció finanszírozásával. Az a viszonylag kis pénz, amelyet az állami filmtámogatásból erre fordítanak, szétforgácsolódik. Sajnos, ez drága műfaj (egy kisfilm 5-15 millióba, egy egész estés rajzfilm akár milliárdba is belekerülhet, forintban - A szerk.). Ugyanakkor világszerte kedvelt, folyton változó, és szerintem hosszú távon fenn fog maradni. Hogy lesz-e magyar rajzfilm is, abban már nem vagyok biztos - fejtegette.
A műfaj hazai új nemzedékét képviselő Baumgartner Zsolt hozzáfűzte: megélnek ugyan a szakma fiatalabb képviselői, de csak akkor, ha külföldi bérmunkákat vállalnak. Így viszont sokszor ismeretlenek maradnak a közönség előtt, nevüket föl sem tüntetik a filmeken. Persze készülnek magyar animációk is, a júniusi, 9. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon például 22 hazai mű versenyez. De mind néhány perces kisfilm, a fesztivál nemzetközi részében szereplő nagyfilmek külföldről érkeznek - nálunk sorozat vagy egész estés animáció elkészítésére már alig van lehetőség. Jellemző, hogy a korábbi években mecenatúrára milliárdokat költő médiahatóság, az ORTT sem tudott javítani ezen a helyzeten. Idén már csak 100 milliós pályázatot írt ki, de legalább kulturális témájú gyerek- és ifjúsági tévéműsorok támogatására. Ebből talán valami csurran-cseppen rajzfilmekre is.
Ezért értékes minden magán- és civil kezdeményezés. Például az egyszervolt.hu portálé, amelyen látható a korábbi évtizedekben megkedvelt mesefilmek sora. Mint a portál egyik munkatársától, Szarvas Zsolttól megtudtuk, együttműködnek rajzfilm szakos egyetemistákkal új produkciók létrehozásáért. Ezt célozza a tavaly alakult Gyermekmédia Egyesület most zárult mesepályázata is, amelyre mintegy 800 írás érkezett - gyerekektől. A kiírók nem a briliáns fogalmazási készségre, hanem az egyedi meseszövésre, képernyőre alkalmazható ötletekre voltak kíváncsiak. - Sok olyan pályázó jelentkezett, aki nem feltétlenül jeleskedik magyarból az iskolában, viszont gazdag a fantáziája - említi Alpár Vera egyesületi elnök. Profi rajzfilmesek vállalkoznak a legjobb ötletek megvalósítására, együttműködve többek között a Budapesten már nyolcvanezer lakásban nézhető, új, kulturális csatornával, a Domino TV-vel. A gyerekanimációnak tehát lesz utánpótlása. És pénze?
