Ajándékok az örökkévalóságnak
A Magyar Országos Levéltárat (MOL) 2002-2008 között 146-szor ajándékozták meg. Az adományok többsége egy-két iratból áll, de vannak teljes hagyatékok, levéltári egységek is. Többségük vegyes családi irat, de van például egy röplapjuk a Budán körülzárt katonákhoz a II. világháborúból, és egy másik a kapitulációs feltételekről. Kaptak teljes családi levéltárakat is, ezek között akadnak XVI. századi iratok.
Az adományozók többnyire idős, jobb módú magánszemélyek, de mindegyikükre jellemző az erős értékmentő szemlélet. Előfordult, hogy valaki szétszóródott saját családi levéltárát gyűjtötte össze nem csekély anyagi ráfordítással, végül az egészet a levéltárnak adta - csak hogy biztosan megmaradjon. A MOL az utóbbi időben több külföldre szakadt magyar teljes hagyatékát kapta meg, ezek az elmúlt évtizedek történetének jelentős forrásai. Rácz György főosztályvezető kiemelte: javában egyeztetnek a Svédországba elszármazott pazonyi Elek család középkori okleveleket is tartalmazó levéltárának átvételéről is; az anyagban benne van például a família kastélyának vendégkönyve, amelyben egymás alatt látható a német, a szovjet és a román parancsnok II. világháborúból származó köszönetnyilvánító bejegyzése. Ez lesz jóformán az egyetlen olyan nemesi családi levéltár, amely a középkortól a XX. század második feléig tartalmaz iratokat - jegyezte meg Rácz György.
Testületek, intézmények is ajándékoznak. Ilyen a Holland Nemzeti Levéltár és több magyar egyesület, szövetség. Szép példát követ a Központi Antikvárium is.
A MOL főleg azt nézi, hogy történeti szempontból értékes, maradandó-e az irat. Ha igen, mindig elfogadják, ha nem, visszautasítják, utóbbiak közé tartoznak például a XX. századi számlák, formanyomtatványok, anyakönyvi kivonatok és aláírás-gyűjtemények; tavaly volt egy esetük: kaptak egy csomagot láthatóan fiktív feladótól (Ciklámen Rozália, Virágföldi út stb.), tele értéktelen papírokkal - azért küldték álnéven, nehogy visszaküldjék. Az alapszabály azonban az, hogy mindent elfogadnak, ami a történeti kutatás számára valaha értékes lehet. Helyhiány nem lehet akadály.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba érkező legértékesebb ajándékok intézetektől, kiadóktól, szerzőktől származnak. A legjelentősebb adományozó a British Council, a Goethe Intézet és a Francia Intézet; a legutóbbi nagy kiadói ajándék a PonyClub Kiadóé volt, amelytől 1476 új gyerekkönyvet kapott az intézmény.
A FSZEK csak a gyűjtőkörnek megfelelő, jó állapotú ajándékokat tudja fogadni. Azt is vizsgálják, hogy a teljes állományban hány példány található az adott dokumentumból, van-e újabb, korszerűbb kiadása, a meglévő példányokat milyen gyakorisággal kölcsönzik. A befogadásnak amúgy nincsenek fizikai korlátai, minden elfér, amire a könyvtár igényt tart. Persze a FSZEK-et is megkeresik magányszemélyek, általában 20-600 példány közötti ajándékkönyvvel. A nagyobb adományok többnyire költözések idején érkeznek: a kisebb lakásba kevesebb könyv fér. A bibliotékára tavaly két esetben hagytak végrendeletben köteteket, összesen 2200 darabot. A könyvtár Budapest-gyűjteménye különösen számíthat azokra a családokra, amelyek egy-egy családi vállalkozás, öröklődő mesterség emlékezetét ápolják. Az egyik legérdekesebb anyag a "szürke taxi" néven ismert vállalat múltjáról szól. 1956-os fényképeinek többsége ajándék, ezek jó részét a kerek évforduló idején ajánlották fel az intézménynek. Az utóbbi időben három jelentős, jó minőségű digitális képadományt is kaptak profi és amatőr fényképészektől - tudtuk meg Kovách Margittól, a szerzeményezési és feldolgozó osztály vezetőjétől.
Egyre kevesebben ugyan, de az Országos Széchényi Könyvtárat is meg-megkeresik a civilek. Az OSZK-nál azt vallják: minden értékes, ami még nincs meg, de a hagyatékokból bekerülő többes példányoknak szintén örülnek, hiszen ezek növelik a hozzáférhetőséget. Az ajándékok értéke óriási szórást mutat. A nemzet könyvtára a magyar és magyar vonatkozású, illetve a kultúrtörténet szempontjából kiemelkedő fontosságú dokumentumokat gyűjti. Döntően szakkönyvtári, tágabban véve a humán tudományok területéről fogadja az ajándékokat, azzal a feltétellel, hogy legjobb tudása szerint dönt: állományba veszi-e vagy továbbadja más könyvtáraknak. Ami a legértékesebb csomagokat illeti, a könyvtár gyarapítási osztályvezetője, Tóth Józsefné a grafikusművész Diskay Lenke 17 000 darabos ex libris-gyűjteményét, vázlatkönyveit, nyomódúcait és a Sulyok-Hóka-kézirathagyatékot emelte ki. Az utóbbi új és jelentős információkkal egészítette ki, sőt korrigálta az eddigi ismereteket Sulyok Dezső politikusról.
Sajnos az emigráns magyarok már nagyon ritkán kopogtatnak ajándékkal. Megható volt az az eset, amikor egy '56-ban Ausztráliába emigrált magyar férfi az átmeneti, bécsi táborban kapott és egész életében kincsként őrzött díszkötéses Tompa Mihály-verskötetét, már öregemberként, hazaküldte a nemzet könyvtárának. Szerencsére helyet is találtak a kötetnek az állományban.
Az adományozók között vannak jómódú gyűjtők is, akik időnként megvesznek árveréseken felbukkanó ritkaságokat, hiányzó könyvet, térképet - a nemzeti gyűjtemény számára. Rendszeresen kapnak határon túl élő magyar szerzőktől tiszteletpéldányt, amelyet ittjártukkor személyesen hoznak el ajándékba. A könyvkiadóktól főleg remittendára számíthatnak - mondta az osztályvezető.
