Három furulyán játszik egyszerre, miközben a bokájára erősített csörgővel adja a taktust a turizmus udvari bolondjának öltözött férfi az esztergomi bazilika tövében.

Alig pár méterre, hasonló - Mátyás-mesébe illő - bűvészmutatványra készül a kulturális tárca: megnyitja Vitéz János dolgozószobáját a nagyközönség előtt - úgy, hogy valójában nem nyitja meg. De mi ezt ekkor még nem tudjuk. Mint hogy kedd estig azt sem tudtuk, szerda délelőtt kerül sor a várva várt eseményre. De néhány kóbor elektronikus levél és a gyorsan terjedő városi pletykának hála, megtelt a vármúzeum udvara.

- Ha minden igaz, a négy freskót a következő hónapokban teljes egészében megtekintheti a nagyközönség - fogalmazott némi tartózkodó bizonytalansággal a hangjában a kulturális szakállamtitkár, Schneider Márta. Talán az is biztos, folytatta, hogy a reneszánsz falképek kvalitása nagyszerű, és hogy ne törje meg a szabadkőműves-szeánszra emlékeztető rendezvény sejtelmes ívét, pajkos összekacsintással közölte: "azt a bizonyos nevet most nem mondom ki".

Azt a bizonyos nevet három évvel ezelőtt maga Hiller István kultuszminiszter még nagy büszkén mondta ki, mire a féltékeny szakmabeliek azonnal tagadták, hogy a Vitéz János-féle dolgozószobában található freskó a híres reneszánsz mester, Sandro Botticelli keze műve volna.

Cirkusz ide vagy oda, a Botticelli-ügyben elbizonytalanodott és háttérbe húzódó Hiller gáláns ajánlatot tett: legyen akárki a reneszánsz alkotó, tetőt emelnek ázó mesterműve fölé. Sokáig azonban semmi nem változott. A restaurátor, Wierdl Zsuzsa restaurált, a művészettörténész Prokopp Mária újabb bizonyítékok után kutatott, az esővíz pedig vihar idején erős sugárban, nyári záporban enyhe zuhanyként folyt a nemzeti kincstől néhány centire. Az eredetitől különböző tető végül a tavalyi reneszánsz évad nyomására elkészült.

- És körülbelül mikor lehet majd látogatni a freskók erényfiguráit? - érdeklődött a rögtönzött tárlatvezetést tartó restaurátortól a Studiolóba lépő szakállamtitkár a Botticellinek remélt falkép előtt. Éppen tíz perccel azután, hogy ünnepélyesen bejelentette, a művet mától megtekintheti a nagyközönség. Mint Wierdl elmondta, talán havonta egyszer, előzetes egyeztetés alapján, - legközelebb a Múzeumok Éjszakáján - bepillanthat a nagyérdemű. Hozzátette: az év végi befejezést jósló híresztelésekkel ellentétben két-három év, mire rohamtempóban befejeződhet a felújítási munka. Végigloholtunk a szűk folyosókon, bevettük a Studiolo szomszédságában lévő Beatrix-termet, szemléztük a faltöredékeken megmaradt Mars-szekeret, a rómaikatona-töredékeket és a kivillanó griffmadárbokát.

A délelőtti bejelentés örömével - mely szerint a műemlékegyüttes 2008-ban elnyerte az Európa örökségei helyszín címet -, indulás előtt még egy pillantást vetettünk a hatszáz évvel ezelőtt született Vitéz János tiszteletére, szintén délelőtt avatott emléktáblára. A táblát adományozó Oktatási és Kulturális Minisztérium kőbe vésett nevén leukoplaszt fedte a "kulturális" második "u" betűjén az ékezetet. A baki kínosan érinthette volna Hiller Istvánt. Még szerencse, hogy nem jött el.

Botticellit fotóznak?